Egy kutyaséta margójára 2024.09.07.

 

Kérem Anubisz, a Felettes Énem, a Föld, Imhotep, Jézus, Mária Magdolna, Máriaanya, Mihály arkangyal védelmét a teljes energiarendszeremre, beleértve a fizikai testemet, a helyre, ahol tartózkodom, az olvasás, értelmezés teljes ideje alatt, mely áthatolhatatlan, minden tisztátalan, ártó energia, tisztátalan, ártó lény számára. Kérem Jézust és Merlint, vigyék el gyógyító helyére, arról a helyről, ahol tartózkodom, mindazt a tisztátalan szándékú, szélsőséges, manipulatív, ártó energiát, tisztátalan, ártó lényt, mely a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása, és az egészségem megőrzése mellett elvihető gyógyító helyükre. Kérem Jézust és Merlint, a lenyomatok gyógyítására mind magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges.  Kérem, elfogadom, engedem magamon keresztül átáramolni: az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet, pártatlanság energiákat.

 

Csodaszép a mai reggel. Sokkal hűvösebb az idő, mint az elmúlt

időszakban, a kutya is vidáman készülödik sétára a bejárati ajtónál.

Az útvonal ugyanaz, minden reggel, átmegyünk a Nagy Lajos király

útján, aztán jön a parkos rész. Azon elmélkedtem a múltkor, hogy-

-hogy nem unja már a kutya ezt a jól ismert utat. Számára mindig,

minden új a „régiben” is. Új illatok, új információk minden egyes

nap. Tud élni ez az eb. Lefordulunk a Lengyel utca sarkán, a

túloldalon feltűnik egy jól ismert bozontos forma. Mila kutyával,

egészen pici kora ismerik egymást az ebek. Az én kicsi, szőrös, lurkó

természetű ebem, jóban van a hatalmas, bozontos Milával.

Kinézetre Mila olyan, mintha egy husky, snaucer keverék kutya

lenne, a természete meg leginkább egy hegyi kecskéére emlékeztet.

Amikor játszik, hatalmasakat ugrik, akkorákat, hogy az én pici

kutyám, éppen át tud spurizni az ugrása alatt. Érdekesek egyes

kutya „gazdák”. A kutyák nevét ismerik, a „gazdáét” nem. Én is így

vagyok ezzel olykor. Próbálom felidézni magamban,

bemutatkoztunk-e egymásnak a hölggyel a póráz végén. Szerintem

nem. A nevét nem tudom, azt viszont igen, hogy ő is orosz

származású, ahogyan én is, a férje ukrán állampolgár, s az orosz-

ukrán konfliktus igencsak nagy hatással volt a családja életére.

Amikor a konfliktus kitört, Mila „gazdája” azonnal kiment a Keleti

pályaudvarra segíteni az ukrán menekülteknek. Tolmácsolt, segített

szállást szerezni, elintézni a hivatalos papírokat az embereknek.

Akkoriban többször összefutottunk az utcán, mindig elmesélte,

merre tart éppen, mit csinál. Üdvözlésként intek neki, ő is visszaint,

a kutyák megállnak az út két oldalán, s jelzik, szeretnének

közelebbről is köszönni egymásnak. Átsétálunk. A két kutya

összeorrol, hatalmas farokcsóva közepette szagolgatják egymást.

Mila „gazdája” magyarul érdeklődik nálam, milyen az új

kutyafuttató az Egressy téren, milyenek ott a kutyák. Érzem,

könnyebben menne neki oroszul a társalgás, csak bizonytalan,

átváltson-e orosz nyelvre. Így aztán átváltok először én.

Érdeklődöm a családja felől, mi van velük, orosz, és ukrán oldalon.

Rám néz, könnybe lábad a szeme, rajtam is átfut az a rengeteg

érzelem, ami szavak nélkül is megadja kérdésemre a választ.

-A férjem apja tavaly meghalt Ukrajnában, és a férjem nem tudott

kimenni hozzá. Itt él már jó pár éve Magyarországon, de ukrán

állampolgár, ha kiment volna, nem engedik vissza. Nagyon nehezen

viselte, hogy nem tudta fogni az apja kezét az utolsó pillanatokban.

Bólintok.

- Nekem a nagybátyám halt meg tavaly Moszkvában. Közel álltunk

egymáshoz. Volt olyan légitársaság, amelyik egy oda-vissza utat

Moszkvába, közel 800.000.-Ft-ért kínált. Akkoriban tele voltak a

járatok, akár több hónap várakozási idő is eltelt egy-egy utazáshoz,

a hivatalos iratok intézéséről nem is beszélve. A nagybátyámnak

meg nem volt ideje. Ráadásul nem volt egy beszédes ember, a halála

előtti hetekben, már nem vette fel a telefont. Így aztán azt találtam

ki, hogy minden nap készítek neki fotókat fákról, virágokról,

rétekről, a természet egyéb csodáiról, és elküldöm a

mobiltelefonjára. Sosem érkezett válasz a túloldalról, találkozás

híján, én ezekkel a képekkel öleltem át őt minden nap. Arra

gondoltam akkoriban, írok egy levelet a magyar

külügyminiszternek, aki sűrűn járt ki abban az időszakban

Moszkvába, vigyen ki magával, engedje, hogy meglátogassam a

nagybátyámat, és elmondhassam neki, mennyire szeretem. Aztán

már nem maradt idő a levél megírására...

Mira gazdája elmosolyodik, a „képtelen ötleten”, majd ismét

könnybe lábad a szeme.

- Együttérzek veled. Az a helyzet, hogy nálunk is mindenki nagyon

elfáradt már. A szülők idősek, Oroszországban élnek, az ukrán

rokonság nem tudja meglátogatni őket, nem tud nekik személyesen

segíteni. Meg aztán egy jelentős részük külföldre ment, ott

próbálnak boldogulni. Két családtagunk nemrég visszaköltözött

Harkivba. Nem tudtak külföldön megmaradni, ott más a

gondolkodás, más az érzelmi hozzáállás a dolgokhoz, inkább

hazamentek. Szóval mindenki megtesz mindent, ami tőle telik, a

körülményekhez képest, mindenki jól van, ám érzelmileg olykor

nehéz ezt az egész helyzetet kezelni. Mi lehet fontosabb az emberi

életnél, és annál, hogy az emberek befejezzék öldökölni egymást? Jó

lenne, ha ezt minél többen megértenék. Erről jut eszembe,

Isztambulban és Jerevánban van lehetőség személyes találkozókra.

A repülőjegyek nem olyan drágák, Isztambulba papírok sem

kellenek sem a magyaroknak, sem az oroszoknak, sem az

ukránoknak, mi ott szoktunk összefutni a szeretteinkkel. Tudom, ez

nem olyan, mintha hazalátogatna az ember, de mégis, legalább van

lehetőségünk átölelni egymást, néhány napot együtt tölteni.

Megköszönöm az információt, jó fejben tartani a praktikus

dolgokat, hátha ez is jó lesz valamire.

A kutyák jókedvűen, bandukolnak egymás mellett, nagy az

összhang közöttük, ez jól látszik a testtartásukon. Az utca végén

elköszönünk egymástól Mila „gazdájával”. Megköszönöm neki a

beszélgetést, külön jelzem, milyen örömöt okozott számomra, hogy

orosz nyelven beszélhettünk, kevés alkalmam nyílt az utóbbi időben

Magyarországon ezt tennem. Aztán különválunk, ki-ki megy a maga

útján. Eszembe jut, hogy már megint nem mutatkoztam be neki, és

nem kérdeztem meg hogy hívják. Ezt legközelebb azért megteszem.

Amúgy sem szeretem azt a kifejezést, hogy XY nevű kutya „gazdája”.

A kutyák, azok kutyák, az emberek, meg emberek. Senki nem

gazdája senkinek, mindenki egyedi és megismételhetetlen

teremtménye a Földnek, birtokviszony nélkül.

Csodaszép a mai reggel. Sokkal hűvösebb az idő, mint az elmúlt

időszakban, a kutya is vidáman baktat hazafelé. Az útvonal ugyanaz,

minden reggel, a gondolatok, érzelmek, történések változnak. Új

illatok, új információk jönnek-mennek, van mit tanulni, van minek

örülni. Úgy tűnik, ma is sikerült valamit tenni a békéért. Hát igen,

tud élni ez az eb…

 

2024.09.07.

írta: Serrano-Correcher Maria-Lui

 

Kérem Jézust és Merlint, vigyék el gyógyító helyükre, arról a helyről, ahol tartózkodom, mindazokat az ártó, tisztátalan energiákat, lényeket, melyek akár az olvasás, értelmezés alatt, az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet, pártatlanság, őszinteség, érdeklődés, belátás, türelem, szelídség, felelősségvállalás, egészség, derű, elismerés, elégedettség, életöröm, életkedv, figyelem, tisztelet, tudatosság, nyitottság, tisztánlátás, hiánya, csekély, illetve túlzott volta miatt, a Föld energiarendszerébe kerültek, és a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása és az egészségem megőrzése mellett, itt és most, elvihetők gyógyító helyükre. Kérem Jézust és Merlint, a lenyomatok gyógyítására, mind magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges. Kérem, elfogadom és engedem magamon keresztül szabadon átáramolni: az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet, pártatlanság energiákat.

 

Oldal: Egy kutyaséta margójára 2024.09.07.
Ezo Hírnök - © 2008 - 2024 - ezohirnok.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat