Az átállással járó tünetekről 2015.03.29

 

Kérem Anubisz olyan szintű védelmét az olvasás, értelmezés teljes

ideje alatt, mely áthatolhatatlan, minden tisztátalan szándékú,

manipulativ, tisztátalan, ártó energia, tisztátalan, ártó lény számára.

Kérem Jézust, hogy minden tisztátalan szándékú, manipulativ, ártó

energiát, tisztátalan, ártó lényt, mely az olvasás, értelmezés során,

tudatos, vagy tudattalan hatalmi harc, játszma, háremszerű

működés során előjön, és a szabad akarat törvényének tiszteletben

tartása és az egészségem megőrzése mellett elvihető, vigye el

gyógyító helyükre. Kérem Merlint a lenyomatok gyógyítására mind

magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat

törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges.

 

Egyes napokon olyannyira szennyezett lehet a tér, hogy ilyenkor „ember

legyen a talpán”, „aki kilát a fejéből”. Aki hasonló napokon mégis a köztudat

„fürkészését” választhatja és szándékában állhat átengedni önmagán

bizonyos információkat, az könnyen tapasztalhat hányingert,

gyomorpanaszokat, szédülést. Kötelességtudattól „szenvedőknek” különösen

megerőltető lehet szembesülniük a kilátástalanság érzeteivel-érzéseivel-

gondolataival, komoly próba elé kerülhet türelmük, a „tétlenségre vagyok

ítélve”, „elakadt a lemez”, „nem látok ki a fejemből” programok okán. Eme

érzeteket-érzéseket-gondolatokat fokozhatják az „elvesztettem a fonalat”,

„már nem bírom követni”, „fenekestül felfordult minden” érzetei-érzései-

gondolatai is. Mivel a jelenlegi, igen „mozgalmas” időszak nemcsak

akadályozhatja, hanem kifejezetten segítheti is egyesek befelé figyelését,

(annyi a zaj a térben, hogy az egyén automatikusan lekapcsolódhat a

köztudatról) többen élhetnek meg kifejezetten kellemes, „mély vackolós”

tudatállapotokat, ahonnan nem nagy hajlandósággal akaródzhat kijönniük.

Ugyanakkor azt tapasztalhatják, hogy a hasonló, ám „szélsőségesen

kikapcsolós” állapotokban, „mindig történik valami, ami kilendíti őket onnan”,

mintha egy vödör hideg vízzel öntené nyakon őket valaki. A kétféle

(vackolós/köztudatra kapcsolódós) tudatállapot között, olyan jelentősek

lehetnek a minőségbeli különbségek, hogy az „szinte már fájhat”, az átkötés,

a csiki-csuki helyzetek, érzet szintjén is fájdalmakkal járhatnak. Érzékenyebb

emberek esetében, jelen időszakban gyakoribbak lehetnek a torok és gyomor

problémák, a „ki nem mondott szavak” és az „események nehezebb

megemésztése” okán. A test olyan területein jelentkezhetnek fájdalmas

érzetek, melyeken eddig nem, vagy régóta nem. A tér jelentős

szennyezettsége, komolyan próbára teheti egyesek kommunikációját

nemcsak saját Felettes Énjükkel, hanem más emberekkel is. A térben nagy

számban jelenlévő, alacsony rezgésű asztrális, mentális lények, olykor

"áthatolhatatlannak tűnő akadályként" blokkolhatják az egyén kapcsolatát

Felettes Énjével, e lények minden erejükkel, tudásukkal igyekezhetnek

elterelni az ember figyelmét belülről, kifelé. Az egyénnek könnyen lehetnek

olyan érzetei-érzései-gondolatai, mintha valami/valaki rángatná őt, nem

hagyná nyugton, egyedüllétei alkalmával is „nagy lehet a nyüzsgés

körülötte”, mintha „egy méhkas közepén ülne”.

Az egyénben tudatosodhat, hogy megoldást jelenthet problémáira az

erőteljesebb befelé figyelés, ám éppen ez az, amit jelen időszakban

nehezebben lehet képes megvalósítani. A „nem találom a helyem” érzetei-

érzései-gondolatai, fokozva a „kilátástalansággal”, könnyen

eredményezhetnek depresszív, feladós, vagy a valóságból kimenekülős

tudatállapotokat, melyekből célszerű lehet „kikecmeregni”azok elvitelének

kérésével gyógyító helyükre a Felettes Éntől és az ÉgiFöldi Segítőktől. Egy

magát látónak azonosító embernek, az, hogy „nem lát”, már önmagában is

igen frusztráló tapasztalat lehet, amit csak fokozhat a „vak vezet világtalant”

felelőssége és a képességek elvesztésétől való félelem. A „képességekkel”

történő visszaéléseknek valóban lehetnek hasonló érzetei-érzései-gondolatai,

a velük való élésnek nem. „Átmeneti vakság”, „gyengén látás”, „gyengén

hallás” tehát, a 3 D.-ből, 5 D.-be történő átállás során, egyeseknél

előfordulhat, „jobbik esetben” átmenetileg. A kommunikációs zavarok

félreértéseket okozhatnak a „társas érintkezésekben” is.

Az egyénnek könnyen támadhat olyan érzete/érzése, mintha mások csak

monológokat „szajkóznának” felé, 1-1 kérdésre hosszú és kimerítő válaszok

érkezhetnek az illetőhöz, melyek meghallgatása igen fárasztó lehet számára.

Az egyén könnyen dönthet úgy, hogy nincs szándéka ilyen tapasztalatoknak

kitennie magát, legközelebb inkább nem kérdez. Ugyanakkor nem célszerű

„beleesni hasonló csapdába”, ugyanis válaszok csak azokhoz érkezhetnek,

akik kérdeznek is, jelentős kommunikációs zavarok esetében inkább javasolt

egy időre korlátozni a kommunikációt.

A Földön jelenleg egyszerre jelenlévő, fizikai testben elérhető és egymásba

nyíló 9 dimenzió szempontjából, (az alsóbb dimenziók már csak lenyomatok

formájában érhetők el) a „bábeli zűrzavar” érthető lehet, hiszen a különböző

dimenziók lényei keresztül-kasul mászkálhatnak a térben, az emberek pedig

hol az egyikre, hol a másikra csatlakozhatnak e vándorlások folyamán,

tudatállapotuktól „függően”.

Egyes dimenziók lényei között, sokáig nem volt lehetséges a kommunikáció,

most, hogy a dimenziók egybenyílásával erre lehetőségük nyílt, közöttük is

előfordulhatnak kommunikációs nehézségek. Mivel e lények rezgésszintje is

váltakozhat, „jobbik” esetben emelkedik, előfordulhat, hogy egy lény éppen

hírtelen megemelkedett rezgésszintje okán kerülhet kapcsolatba egy másik

magasabb rezgésszinten működő lénnyel, tapasztalatok hiányában, a

találkozások alkalomadtán nem működhetnek gördülékenyen, a lények

„lehasadhatnak” egymásról. Amennyiben az egyén éppen egy olyan lényre

kapcsolódhat, mely lehasad egy másikról, a hasadásos érzetek-érzések-

gondolatok, meglehetősen határozottan lehetnek érzékelhetők testi-lelki-

szellemi szinteken (is-is, vagy-vagy). Hasonló jelenségek lehetnek

tapasztalhatók alacsony rezgésszintű lények találkozása esetében is.

Különbség abban lehet, hogy míg első esetben egy kevésbé sűrű anyagi

közegben történhet a hasadás, fizikai szinten a következmények szédüléses,

lepattanásos stb. tünetek formájában nyilvánulhatnak meg, az egyén

„szemei káprázhatnak”, pl. úgy érezheti, nekiment valakinek, aki látszólag

nincs is ott, második esetben, egy jóval sűrűbb anyagi közeg okán, a

következmények súlyosabbak lehetnek, pl. autóbalesetek, egyéb balesetek

formájában jelentkezhetnek. „Rosszabbik” esetben az egyén megszállók,

vagyis olyan igen alacsony rezgésszintű asztrális, mentális lények hatása alá

kerülhet, akik átvehetik az irányítást felette, nehezítve a tudatosítási

folyamatait és blokkolva a Felettes Énnel való kapcsolatát, az ember

működése hasonlatossá válhat egy kibertámadás alá került repülőgép

irányításához, csak éppen nem a fedélzeti számítógép, hanem az „élő egyén”

programjainak felülírásával. Ugyanakkor, azok számára, akik napi szinten

törekedhetnek arra, hogy egyre tudatosabban, egészségesebben éljék

életüket, fizikai-lelki-szellemi szinten egyaránt, egyes napokon igazán

felemelő tapasztalatokban lehet részük. Viszonylag tiszta tér esetében, a Föld

magasabb rezgésszintjén, megtapasztalhatnak olyan létállapotokat, mikor

egyszer csak minden összeáll, összerendeződik, anélkül, hogy bármit is

tennének, alkalmasságuk a befogadásra önmagában is elegendő lehet ahhoz,

hogy „valóban jól legyenek”, ízelítőt kaphatnak az ötödik dimenziós

létezésből, a feltétel nélküli szeretet és elfogadás hitrendszere szerinti

működésből, s ugyan ezek a tapasztalatok hamar véget érhetnek, helyüket

átveheti egy alacsonyabb tudatállapotú létezés, a megtapasztalt érzetek-

érzések-gondolatok igen nagy erőt adhatnak az egyénnek a továbblépéshez.

Harmadik dimenziós szinten ugyanis igencsak recseg-ropog a hatalom és

hála (alá/fölérendeltség) hitrendszere, botrány, botrányt érhet a szőnyeg alól

felszínre kerülő „igazság” okán, s amíg nincs meg a belátás, az egyéni

felelősségvállalás, a döntés a másképpen működésre, a játszmákban

résztvevők részéről, addig nyugodtabb, békésebb, boldogabb élet

megtapasztalására sem lehet valószínűleg módjuk. „Politikai” területeken,

jelenleg igen erőteljes rombolása zajlik a hatalom és hála hitrendszerének,

vagyis a rendszer önmagát emészti fel lépésről-lépésre, ugyanakkor

valamennyi ember részben, vagy egészében kapcsolódhat ehhez a

dimenzióhoz, a dimenziót működtető hitrendszerhez, vagyis annak

leomlását, részben, vagy egészében érezheti a saját bőrén is. Minden

embernek lehet úgynevezett gyenge pontja, fel nem dolgozott sérelme,

fájdalma, félelme, melyeket a hatalom és hála hitrendszerének leomlása

érinthet. Valószínűleg senki sem szereti, mikor a „tyúkszemére lépnek”, azt

pedig nagyon nem, mikor rendszeresen történik a megtaposás, márpedig

jelen időszakban hasonló jelenségek nagyobb gyakorisággal fordulhatnak elő.

Eleinte az ember görcsösen igyekezhet megszűntetni fájdalma okát, újra és

újra, majd a tizedik, huszadik alkalom után, egyre fáradtabban,

kétségbeesettebben cselekedhet, közöny, fásultság, hitetlenség uralkodhat el

rajta, s egyfajta rezignált beletörődés. Ez egy nagyon alacsony és sok

szenvedéssel teli tudatállapot lehet, ahonnan alkalomadtán nagyon nehéz

lehet kijönni. Az egyén egyfajta kábult reménytelenségben tengetheti

hétköznapjait, elveszítve érdeklődését a világ felé, élete lépésről-lépésre

vegetálássá válhat, testileg-lelkileg-szellemileg kiüresedhet. Személyes

tapasztalataim alapján, a hasonló tudatállapotban létező embereket, csak

nagyon sok türelemmel, elfogadással, szeretettel lehet megnyílásra „bírni”.

Olyan légkörben, ahol látják, érzik, hogy komolyan veszik őket, komolyan

veszik a kételyeiket, félelmeiket, és így is elfogadják, szeretik őket.

Hasonló légkörben, képesek lehetnek megnyílni. 

Létezhet egy másik út is, mikor egyre többször és egyre nagyobb súllyal

történhet a „tyúkszemre lépkedés”, egészen addig, amíg az illető bele nem

rokkanhat, vagy fellázadhat, vagy bizonyos esetekben átlényegülhet a

megpróbáltatások során, nem érezve többé fájdalmat. A szadizmus-

mazohizmus játszmái, Lemúriában érhették el „tetőfokukat”, Lemúria pedig

mindaz, ami a tudatalatti/tudattalan. Azok számára, akiknek nincs

szándékuk a belerokkanást, a lázadást, vagy a „ha szerencsém lesz, túlélem”

helyzeteket megtapasztalni, éppen ezért kiemelten javasolt életük aktuális

eseményeinek tudatosítása. E tisztulási folyamatokat jelen időszakban az

élet megannyi területén tapasztalhatjuk, azzal a különbséggel, hogy míg egy

"szado-mazó játszmában", (pl. szexuális szerepjáték) létezhet olyan

egyezményes jelszó, melyet kimondva a játék befejeződhet a „felek”

részéről, addig jelen időszak játszmáinak többsége, a játszmákkal történő

teljes, vagy részleges azonosulásban történhet, egyezményes jelszó nélkül,

határátlépéses esetekben, olykor megállíthatatlan és „végzetes”

következményekkel.

Lemúriából erednek, az „aki nem dolgozik, ne is egyék”, az „aki nem bírja a

tempót, attól meg kell válnunk” programjai is, ahogy ide sorolható a politika

funkciójának meghatározása, mint rendszermenedzselés, az ország

definíciója, mint politikai termék, a "hatalmi körön kívül eső" emberek

meghatározása, mint civil szféra stb. Szívtelen, lelketlen, jéghideg

racionalitás jellemezheti e programokat, melyek használatának egyetlen célja

a hatalom megszerzése és megerősítése lehet, akár a másik „fél”

elpusztítása árán is. Nagyon sok lemúriai programmal találkozhatunk Joseph

Goebbels retorikájában is.   

Jelen időszakban, éppen ezért aktuálisak lehetnek a tekintélytisztelettel, a

feltétel nélküli hűséggel, a rabszolgasággal, rabszolgatartással,

hűbérurasággal stb. kapcsolatos tisztáznivalók. Párkapcsolatokban főleg a

„héja nász az avaron”, a szadista, mazochista „vonásokat hordozó”

dinamikák feltisztítása (a párkapcsolaton belüli lelki kínzásokról, és azok

lehetséges következményeiről, átfogó képet nyújthat Roman Polanski,

Keserű méz című, 1992-ben megjelent filmje) , a félelmen alapuló tisztelet

és az emberi élet iránti tisztelet közötti különbségek megértése, a „kihez,

mihez is vagyok én hű és miért” kérdés feltevése önmagunknak lehet

aktuális, mert az ötödik dimenziós Földön, fentiek tudatosításának

hiányában, nem valószínű, hogy boldogulni tud az egyén.

Magyarországnak, pontosabban az itt élő embereknek, valószínűleg „valóban

sokat tudna segíteni”, ha az ország élén nemcsak jó politikusok, hanem

elsősorban jó emberek állnának, akik értenek a politikához is, ám jelen

időszakban „politikai” szinten, pontosabban ott is, még a régi hitrendszer

lebontása zajlik, vagyis időben/térben jelenleg annak van valószínűleg

helye/ideje, ami éppen történik. A jövő államférfijainak/nőinek egészen új

alapokról célszerű elkezdeni építkezniük, és ami nagyon fontos, testileg-

lelkileg-szellemileg is elbírniuk mindazt, amit vállalnak. Hiába erős ugyanis

valaki mentálisan, lelki labilitás esetében a lehető legjobb szándék is

visszájára fordulhat, ahogy mentális labilitás esetében is, és erős fizikai test

hiányában sem lehetséges e "hivatást" hosszú távon végezni.

Manapság még a „politikusi pálya” népszerűnek „számíthat”, ennek visszája

is valószínűleg meg fog valamikor nyilvánulni, mikor „lasszóval kell majd

fogni a politikusokat”, ám egyelőre „csak a jéghegy csúcsa” látszódhat abból,

ami kormányzati szinteken valójában zajlik, az igazsággal pedig napi szinten

szembesülhetünk.

A hasadtság, sérülékenység érzetei-érzései-gondolatai mindenesetre egyes

politikusok esetében egyre látványosabban nyilvánulhatnak meg, hiszen

bizonyos történések megmagyarázása is egyre inkább hárítás útján

történhet részükről, ami a személyiség átlényegülése helyett, annak

szétesését eredményezheti. Amennyiben például valaki inkorrektnek

tartja a politikát, mégis részt vesz annak játszmáiban, annak játékszabályai

szerint, valójában saját személyiségéről nyilatkozhat, hasonlatosan egy olyan

bankrabló esetéhez, aki azt mondhatja, "ő jó ember, csak rossz dolgokat

tett". Az „események forgatagában”, az „ő a hülye, mégis engem néz

annak” program elvitelét célszerű kérni elvitelre gyógyító helyére a Felettes

Éntől és az ÉgiFöldi Segítőktől, ahogy a káromkodásokat is, melyek egyes

aktuális történések hatására kikívánkoznának.

Az „azt hittem, ennél már nincs lejjebb” program jelenleg igen erőteljesen

jelen lehet köztudati szinten. Főleg újságírással foglalkozó embereknek

fontos lehet megérteniük, hogy a hatalom és hála hitrendszerének

lebomlása, alacsonyabb rezgésszinteken, interferenciák útján is történhet,

azaz bizonyos energiák találkozásakor, azok hatásai kioltódhatnak.

Amennyiben valaki „kívülről ráugorhat” egy-egy „interferencia alatt álló

történetre”, azzal önmaga is a játszma részesévé válhat. Energiát fektethet

a játszmába, aminek visszájahatása saját energiarendszerét is érintheti,

akadályozhatja az energiák kioltódását, vagy felgyorsíthatja a folyamatot,

olyan hitrendszerösszeomlásokat idézve elő, melyekre esetleg sem ő, sem

azok nincsenek felkészülve, akik közelebbi kapcsolatba kerülnek vele,

írásaival, nyilatkozataival. Az egyéni értékrendekben az egészség első helyre

helyezése, sokat segíthet leírtak megelőzésében, kezelésében, az egyénnek

lehetősége nyílhat az események magasabb megértési szinten történő

értelmezésére, akár publikálására is. Meglátásom szerint, a „jobb és baloldali

sajtó”, nemcsak, mint fogalom, hanem, mint megértési szint is

folyamatában kopik ki köztudati szintről, ahogy a politikai rendszerek

jelenlegi berendezkedése is, okafogyottá válhat maga a pártosság, pártállás,

a „média területén” is egyre inkább a pártatlan szemlélet „nyerhet tágabb

teret”. Attól még, hogy az "egyik oldal" azt mondhatja, „aki nem dolgozik, ne

is egyék”, a "másik oldal" pedig azt, „hogy egyen mindenki, hogy tudjon

dolgozni”, a problémák valószínűleg nem oldódnak meg, „jobbik” esetben

a "mondandók" kiolthatják egymás hatásait.

A pártatlan szemlélethez véleményem szerint, inkább Phil Collins szavai

állhatnak közelebb: „Népszerű lettem. Ez nem az én érdemem, de nem is az

én hibám”.

Az egy másik kérdés, hogy a pártatlan szemléletnek is különböző minőségei

léteznek, a magasabb minőség megnyilvánulása a „szélesebb médiában"

még valószínűleg „arrébb lehet”. Nem beleavatkozni folyamatokba

alkalomadtán rendkívül nehéz, mégis egyeseknek éppen ez lehet az egyik

tanulnivalójuk, amennyiben pedig szándékuk tiszta, vagy legalábbis

tisztaságra törekvő, esetenként éppen a bele nem avatkozással segíthetik

önmaguk és mások megértését.

Az e havi téma: A szépség. Hogy mennyire fontos lehet észrevenni magunk

körül, magunkban a szépet, főleg akkor, mikor „mocsok dől ki” a szőnyeg

alól, azt csak hangsúlyozni tudom.

A tudatosítás útján például nagyon könnyű lehet kiégni. Minél többet láthat

az ember, minél több mindenre ráláthat, annál kevésbé találhatja a helyét a

világban, legalábbis az út egy szakaszán. Aki hajlamos összemosni az

egyedüllétet a magánnyal, annak iszonyú kínokat okozhat például mások

meg nem értettsége, aki a feltétel nélküli szeretetet és elfogadást a

mártírsággal, az belebetegedhet abba, ha nem hozhat áldozatokat másokért,

ha úgy érzi, nincs rá szükség. A „küldetéstudatos”, hajlamos lehet akkor is

beleavatkozni folyamatokba, mikor "jobban tenné, ha csendben maradna", a

mentálisan erős, inkább a mentális versengést választhatja, lelke erősítése

helyett stb. A kiégéses állapotban nincs semmi szép, sőt, a dolgok

megcsúnyulhatnak, ahogy az egyén is. Másrészt véleményem szerint az sem

igazán szép, mikor valaki csak a szépet nézi mindenben, s nem hajlandó

szembesülni azzal, ami esetleg nem az (igaz, ez is attól "függhet", honnan

nézzük a dolgokat). A végletek között, van arany középút

is, pontosabban van olyan, hogy Felettes Én nézőpontja. Létezik

pártatlanság, feltétel nélküli szeretet, elfogadás, mely minőségekre történő

csatlakozás, már önmagában is egy csodálatos létállapot, mikor valakinek

sikerül megélnie. Ahonnan minden olyan, amilyen, vagyis „olyan-

amilyenként szép”. Addig meg itt van körülöttünk/bennünk sok-sok

lehetőség a harmonikus működés megtanulására, saját tökéletlenségünk

elfogadására, a belátására annak, sosem lehetünk tökéletesek, legfeljebb

teljesebbek, elégedettebbek, békésebbek, olyan emberek, akik szívből

képesek nevetni saját tökéletlenségükön, egykor megvetett, szégyellt

dolgaikon. A szívből jövő nevetés, kacagás, már önmagában is széppé tudja

varázsolni az embert, „bearanyozni” annak egész környezetét, a lehető

legtöbbet mondva el magáról az emberről, szavak nélkül is…

2015.03.29

írta: Serrano-Correcher Maria-Luisa

 

Kérem Jézust, vigye el gyógyító helyükre, mindazokat az ártó-,

tisztátalan szándékú energiákat, ártó-, tisztátalan lényeket, melyek

az olvasás, értelmezés, tudatos vagy tudattalan hatalmi harc,

játszma, háremszerű működés során, akár jószándékból kerültek a

Föld energiarendszerébe, és a szabad akarat törvényének

tiszteletben tartása és az egészségem megőrzése mellett elvihetők

gyógyító helyükre. Kérem Merlint a lenyomatok gyógyítására, mind

magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat

törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges. Kérem,

elfogadom és engedem magamon keresztül szabadon átáramolni a

Föld középpontjába: az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés,

könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés,

megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság,

bölcsesség, szeretet, pártatlanság energiákat.

 

 

 

 

Oldal: Az átállással járó tünetekről 2015.03.29
Ezo Hírnök - © 2008 - 2024 - ezohirnok.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat