Kálmán Eszter Adastra, okleveles asztrológus

EL TUDOD VISELNI A GONDOLATOT, HOGY EGYEDÜL VAGY?

- A FÜGGETLENSÉGRŐL

 

A függetlenség vagy szuverenitás, mint politikai gyűjtőfogalom egy nemzet,

ország vagy szervezet saját kormányzását jelöli. Alapja, a függetlenséghez

való jog. A „függetlenség” szót rendszerint a „hódoltság” ellentéteként

használják, amely arra vonatkozik, hogy egy régiót külső hatalom tart

politikai és katonai ellenőrzés alatt.

A függetlenség lehet egy kialakuló nemzet kezdeti állapota, de gyakran a

valamilyen elnyomás alóli szabadulást jelöli. Szoktak azzal érvelni, hogy a

függetlenség negatív definíció: a külső hatalom általi nem-ellenőrzést

jelenti, a gyarmatosítás hiányát. Autonóm terület (ezzel enyhe ellentétben)

a függetlenségnek az a fajtája, amelyet egy külső tekintély garantál,

ugyanakkor ez a külső tekintély fenntartja magának a legfőbb hatalmat a

tartomány felett.

Ebből kiindulva bontsuk le egyéni szintre a függetlenség fogalmát. Mikor

független valaki? Ha nem veti alá magát másnak sem fizikailag, sem

anyagilag, sem szellemileg. Megáll a lábán, önálló, határozott. Manapság:

szingli.

Erről a kedvenc sorozatom éppen most nézett epizódja jut eszembe:

a sorozat két fiútestvérről szól, akik különböző kalandokat élnek át és

közben egymással is hadakoznak sokszor. Anya nélkül nővén fel, az

idősebbik kapta azt a feladatot apjától egy életre, hogy gondoskodjon a

fiatalabbikról, aki miután már felnőttek sokszor ezt nehezen viseli.

És pont most vesztek össze, mert a bátyja, az öccse helyett döntött egy

élet-halál kérdésben – és ez elgondolkodtatja az embert is, mettől-meddig

terjed a függetlenségem, a szuverenitásom egy kapcsolatban legyen az

akár párkapcsolat, akár családi, baráti vagy egyéb....

Az asztrológiában, a Uránusz a függetlenség, a szabadság, a szövetség

szimbóluma, amelyik többek közt árulkodik erről a képletünkben. Ha fő

jelölőinkkel (pl. Nap, Aszcendens ura, vagyis a születési uralkodónk, vagy

a Hold) kapcsolódik erősen fényszöggel, vagy például 1. vagy 7.házunkban

áll, akkor az egyén biztos, hogy függetlenebb alkat, kevésbé tudja

elfogadni az autoritást és egy kapcsolatban is nehezebben illeszkedik bele.

Az Uránusz globális szinten a Vízöntő kor planétája is, és a Vízöntő korban

az egyedi individualizmus terjedésével, a érem másik oldala a

kiszolgáltatottság is fokozódott.

Ide most nagyon jól kapcsolódik a függetlenség egyedi és globális szintjén

is napjaink egyik legmeghatározóbb momentuma, ami szintén uránuszi

analógia, az elektromosság. Ennek köszönhetjük függetlenedésünket a

természettől, az időjárástól, a napszakoktól a távolságtól stb. Egyén

szintjén a klasszikus, a mobil telefon és a számítógép. Itt tűnik elő a

függetlenség kevésbé kedvelt oldala, a kiszolgáltatottság. Tegyük fel, hogy

holnaptól eltűnik az elektromosság: hány milliárd ember maradna fűtés,

víz, villany nélkül, eltűnnének a számítógépek, a mobilok és egyéb

elektromos kütyük. Pillanatok alatt omlana össze a nemzetek gazdasága,

ezzel minden egyéb.

A következő klasszikus analógia, a hajléktalanság. Nem tudom hányan

gondoltak már bele, de a legnagyobb függetlenség. Nem kell dolgozni

járni, számlákat fizetni, oda mész, és akkor, amikor akarsz, stb. Ezzel

egyidőben, hihetetlen kiszolgáltatottság: ha kapsz eszel, ha nem éhezel, a

télről, hidegről stb. nem is beszélve.

Korunk egyik kedvenc fogalma  párkapcsolati téren, a szingliség. És a

mingliség, ahol van ugyan párkapcsolat, de már nem is élnek együtt a

felek, mindenki a saját életét éli és csak időnként találkoznak a felek. Persze

itt is a függetlenség a mozgató erő először, ám az idő múlásával ők

lesznek a legkiszolgáltatottabbak. Család nélkül magányosan öregszenek

meg, és senkire nem számíthatnak, mert a feltétel nélküli érzelmi kötődést

lényegében csak a családod adhatja meg.

De ha kihalóban a családi közösség, akkor maradnak az egyéb közösségek,

ami  az egyik legerősebb Vízöntő-kori analógia, amely megoldás lehet a

már-már kórossá váló függetlenedési vágyra.

Az emberek azért keresik a virtuális és a valós közösségeket is, mert ez az

egyetlen módja a valahova tartozás és a függetlenség egyszerre

megélésének: közösségi portálok tucatjai, faji és nemzeti alapon alakuló

csoportok, szenvedélybetegségekkel küzdők közössége, azonos tudományt

vagy elvet vallók közössége stb. Még az EU is hasonló és egyben

különböző, azaz független akar lenni. Mindenki egyedül, de mégis

szövetségben. De hát nem ezen alapul immár több mint 300 éve az

Amerikai Egyesült Államok léte is?

Akár a csillagjegyek emberi vonatkozásában, a Vízöntő kor jellemzőiben is

megvan a két véglet. Rajtunk múlik, hogy melyik oldalt erősítjük

magunkban. 

 

Kálmán Eszter Adastra

okl.asztrológus 

t:06309319398

email: studio.adastra@gmail.com

honlap: www.kerdoasztrologia.com

.......................................................................................................

Domján Mónika pszichológus, önismereti tréner

Függetlenség? Olyan nincs!

 

Mondja ezt egy kismama várandósságának kilencedik hónapjába lépve.

Hiszen egy kicsiny emberi lény növekszik bennem, teljes függésben a saját

testem (és lelkem) működésétől! Én persze ugyanígy függök tőle, és

örömmel, izgalommal, olykor félelemmel várom, hogyan forgatja majd fel

eddigi életem menetét. Mivel egy darabig teljes mértékben vele leszek

elfoglalva, anyagi függetlenségem is oda, páromra és az állami juttatásaira

szorulok ezen a téren. Mondhatjuk, hogy ez egy speciális helyzet, átmeneti

időszak, csak a várandós nőkre, kisgyermekes anyukákra, gyerekekre igaz.

Vagy a betegekre, öregekre, lelki támaszra szorulókra... Node van olyan

ember, aki élete során ne esne bele valamelyik kategóriába?

Használjuk azt a kifejezést, hogy független férfi, független nő – ez alatt azt

értjük, hogy az illető nem él elkötelezett párkapcsolatban, és nincs

családja.

De vajon ettől érzelmileg függetlennek tekinthetjük? Nem vágyakozik vajon

folyamatosan egy meghitt kapcsolatra, családra? Vagy bár mindent

megtesz, hogy a közelébe se kerüljön az érzelmi elköteleződés

lehetőségének, hiszen a munkájának, időigényes hobbijának, társadalmi

tevékenységeinek szenteli életet – de vajon mi lenne vele ezek nélkül?

És egyáltalán: mi lenne velünk, ha hirtelen megszűnne az áramellátás, a

vízellátás, elfogyna a légkörből az oxigén? És még hosszan sorolhatnám a

lehetséges katasztrofákat. Oké, lehet mondani, hogy kissé szűken

értelmezem a függetlenség fogalmát, de éppen az a célom, hogy gondoljuk

végig a szokásosnál nagyobb alázattal azt a fene nagy függetlenség-

igényünket! Ami arrafelé hajt minket, hogy mindenből saját példányunk

legyen, ne kelljen senkihez sem alkalmazkodnunk, bármikor

hozzájuthassunk ahhoz, amit megkívánunk – és közben ne gondoljunk

bele, hogy vágyaink kielégítésének milyen hatása van másokra, nem

beszélve a hosszútávú következményekről.

Stephen Covey vezetési tanácsadó - aki egyébként mormon vallású volt és

spirituálisan ihletett, ugyanakkor gyakorlatias rendszert dolgozott ki az

emberi személyiségfejlődés modelljéül – három nagy szakaszra osztotta az

éretté válás folyamatát: a függőség-függetlenség-kölcsönös

egymásrautaltság szakaszaira. Tehát a függetlenség egy közbülső,

meghaladandó állapot, és „legfejlettebb” verziónkban tudatosan vállaljuk,

hogy ezer szálon függünk egymástól! Ebben a gondolatmenetben

ugyanakkor az is fontos, hogy elkerülhetetlenül keresztül kell mennünk a

függetlenség fázisán. Tehát nem megvetendő, megátalkodott bűnös vágy

az, amikor a teljes önállóságra, háborítatlanságra törekszünk, csak éppen

komoly korlátokkal járó, mulandó illúzió. Amelynek megtapasztalása

továbbfejlődésre késztet, sőt, időnként kényszerít.

Paradox módon, ahogy elfogadjuk a kölcsönös egymásrautaltságból fakadó

korlátainkat, egy sokkal tágasabb tér nyílik meg előttünk: valódi

felelősséget vállalhatunk azokért a dolgokért, amelyek ténylegesen rajtunk

múlnak.

Például személyes fejlődésünkért, döntéseinkért, az időnkért vagy az

általunk képviselt értékekért. Stephen Covey az érdeklődési és a

befolyásolási kör fogalmát használta e jelenség megvilágítására. Az

érdeklődési körünkbe tartozik minden, ami érint, hatással van ránk, az

időjárástól kezdve az egészségi állapotunkon keresztül a hangoskodó

szomszédig. Tehát egy viszonylag tágas körről beszélünk. Ezen belül

található a befolyásolási kör, amely tartalmazza mindazokat az elemeket,

amelyekre ténylegesen hatni tudunk, és rajtunk múlik, hogy kezdünk-e

velük valamit. Ahhoz, hogy kiderítsük, mi hová sorolandó az életünkben,

gondos mérlegelésre van szükség. Mert ha azt mondjuk, hogy az

egészségünk rajtunk múlik, akkor máris ingoványos területre tévedtünk:

mely része múlik rajtunk? Az öröklött hajlamainkat tudjuk-e befolyásolni?

Hát az ártalmas, ámde megrögzött étkezési szokásainkat? Ha életmódot

váltunk, milyen eredményre számíthatunk és mennyi idő múlva? A

megfelelő irányelv az lehet, hogy válasszunk ki néhány, ugyanakkor

számunkra jelen pillanatban kulcsfontosságú területet, és ott vizsgáljuk

meg, mi az, amiért tenni tudunk, és azt vajon megtesszük-e. Nem az a cél,

hogy mindent „berángassunk” a befolyásolási körünkbe, hiszen aki sokat

markol, keveset fog. Az viszont igenis kívánatos, hogy kipakoljunk az

érdeklődési körünkből – azaz az életünkből - néhány olyan problémát,

amelyre ha megszakadunk se bírunk hatást gyakorolni, vagy legalábbis úgy

nem, ahogy eddig próbáltuk. Ez ugyanis csak viszi az energiánkat,

fogyasztja az életerőnket. Ilyen lehet a gyermekünk zenei ízlése,

öltözködési stílusa, a környékbeli kutyák ugatása egy

kertvárosban, vagy a minket körülvevő autóstársak közlekedési morálja. S

persze eljuthatunk imigyen fajsúlyosabb kérdésekhez is, mint amilyen

szeretteink elvesztése vagy a saját öregedésünk. Bár ilyenkor is van valami,

amit bármikor megváltoztathatunk (hogy könnyen, azt nem állítom!): a

hozzáállásunk. S lehet, hogy végső soron ez vezet el minket a valódi, belső

függetlenséghez...?

Domján Mónika

.......................................................................................................

 

Somogyi Péter hagyományőrző, lélekszerelő

Függés, függetlenség, szabadság

 

Van egy gondolat a fejemben, ami összecseng a Wass Albert Hagyaték

egyik kitételével. Az Isten nem teremtett rosszat! A rosszat az ember

teremti magának! Nos, jó a gondolat, de vajon akkor mi az a rengeteg

nehézség, akadályozó tényező, ami akadályoz minket. Ha nincsen gonosz,

akkor ki a felelős? Ki miatt vannak a nehézségek? Sok jó kérdés.

Meggyőződésem, hogy az életünk egyik legnagyobb hibája ma, hogy

keverjük az életszemléleteket. De nem is akárhogyan. Sokan mondják, hogy

ők hiszenk Istenben, az univerzumban, az Égiekben, az angyalokban...

Tehát idealisták! Vagy mégsem? Nem azok. Ha azok lennének, akkor

tudnák, hogy a gondolat, az érzet, az idea van előbb, és csak annak

kivetülése az anyag. Tehát az idea határozza meg az anyag megjelenését,

viselkedését... De nem tudják. Sőt az anyagot nem kivetülésnek, hanem

oknak tekintik. Azt gondolják, az anyag természetéből adódóan alakulnak

így, vagy úgy a dolgok. Pedig nem. Az anyag csak kivetülés! Mielőtt valami

az anyagban megjelenik, azt megelőzi egy gondolat, egy érzet, egy vágy.

Csak utána jelenik meg a valóságunkban.

Mi következik ebből? Az, hogy aki bátran mer gondolkodni, érezni, nem a

társadalmi elvárások szerint, a vélt anyagi tapasztalatokból merített

igazságok szerint, az SZABAD ember, aki teremti a világát.

Aki viszont az anyagból eredő tapasztalata alapján határozza meg, mit

érezhet, gondolhat, az fogoly. AZ ANYAG FOGJA! Függ! Függőségben él!

Jól látszik, az anyagból eredő korlátainak a fogja! FÜGG AZ ANYAGTÓL!

Nem halad a szellemi felé, mert az anyag visszatartja. Vissza és fogságban.

Mert a teremtése korlátozott lesz, a vágyai beszabályozottak, az élete a

függőség maga.

Ezek után még beszélhetünk más függőségekről is, de függetlenségről

aligha. Fügsz: - a családodtól, - a szüleid mintáitól, - a társadalmi

elvárásoktól, - az előző életeidtől, - a tapasztalataidtól, - a félelmeidtől, - a

levegőtől,- az ételtől,- az italtól és még sorolhatnám...

Sokat segít, ha elolvasod Richard Bach, Illúziók című művét! Olvass és

gondolkozz! De ma már tudhatod, hogy megteremteni is csak azt tudod,

amiről elhiszed, hogy Veled megtörténhet. Szóval, hogy kezdődik? Nem az

anyagban!

Azt mondom, hogy kis függőségről lemondhatsz, leszokhatsz, amely a

függetlenség felé vezet, de az igazi szabadság és függetlenség csak akkor

ér el, ha igazi idealistává válsz! Mersz gondolni, érezni, vágyni, átélsz és

teremtesz, mert Istenből való bátor ember vagy!

 

Somogyi Péter

Lélekszerelő, Hagyaték őrző

 

 

Oldal: 2014 októberi írások Függetlenség témában
Ezo Hírnök - © 2008 - 2024 - ezohirnok.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat