Egy telefonhívás Moszkvából 2022.08.16.

 

Kérem Anubisz, a Felettes Énem, a Föld, Imhotep, Jézus, Mária Magdolna, Máriaanya, Mihály arkangyal védelmét a teljes energiarendszeremre, beleértve a fizikai testemet, a helyre, ahol tartózkodom, az olvasás, értelmezés teljes ideje alatt, mely áthatolhatatlan, minden tisztátalan, ártó energia, tisztátalan, ártó lény számára. Kérem Jézust és Merlint, vigyék el gyógyító helyére, arról a helyről, ahol tartózkodom, mindazt a tisztátalan szándékú, szélsőséges, manipulativ, ártó energiát, tisztátalan, ártó lényt, mely a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása, és az egészségem megőrzése mellett elvihető gyógyító helyükre. Kérem Jézust és Merlint, a lenyomatok gyógyítására mind magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges.  Kérem, elfogadom, engedem magamon keresztül átáramolni: az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség,szeretet,pártatlanság energiákat. 

 

Csendes kedd este van, megszólal a telefonom. Unokahúgom hív

WhatsApp-on, Moszkvából. Már vagy két hónapja nem beszélgettünk,

örömmel fogadom a hívását. Olga az erkélyen dohányzik, a háttérben a

kivilágított Moszkva, valahol oldalt ott a Honvédelmi Minisztérium

épülete, melyet oly sokszor láttam a hírek hasábjain az elmúlt

időszakban. Eszembe jut, „hugi” hányszor emlegette, meg kell

gondolnunk, mit mondunk egymásnak, mert a minisztériumban

lehallgatják a telefonhívásokat, főleg a minisztérium közvetlen

közelében élők hívásait. Erre azt válaszoltam, kétlem, hogy bárkit is

érdekelne az amiről beszélünk, nekem amúgy sincs titkolnivalóm, ha

meg valaki mégis le akarna hallgatni bennünket, annak az embernek

„tuti” vidám napja lesz az elhangzottaktól. Olga elnézést kér, hogy

hosszabb ideje nem jelentkezett, elmeséli, a lánya most felvételizett az

egyetemre, fel is vették a bölcsészkarra, csak hát nem kapott

ösztöndíjat. Emiatt nehéz hetei voltak az unokahúgomnak. A több száz

ezer Ft-os szemeszterdíj hallatán, Olga nagyon kiborult, napokig sírt,

kétségbe volt esve, aztán a „semmiből”, felhívta egy ismerőse és

felajánlotta neki, hogy kifizeti az első szemeszter díját. Elmosolyodtam.

Így néz ki az univerzumi összerendezettség, amikor a „semmiből”

megérkezik a segítség. Együtt örülünk, az első fél év meg van oldva, a

többi pedig megoldódik lépésről-lépésre. A beszélgetés átterelődik a

politikai helyzetre. Elmesélem neki, mennyivel nőttek az árak

Magyarországon, meg a rezsi, a magyar kormány fákkal kapcsolatos

terveiről is szólok, meg arról, mennyire összeszorult a szívem, amikor

elolvastam a Magyar Közlöny ez irányú rendelkezéseit. Olga csóválja a

fejét, neki sem tetszik amit hall, elmondja, amikor náluk voltak hasonló

tervek, nagyon sok ember kiment az utcára tüntetni, a kormány pedig

előbb-utóbb elállt a szándékától.

Érdeklődöm, hogy jönnek ki a fizetésükből, elmeséli, harmad annyi

dolgot tudnak vásárolni a pénzből, mint fél éve. Mivel a belvárosban

laknak, ahol az „üzletek drágák”, hetente egyszer kiutaznak egy

moszkvai peremkerületbe és ott csinálnak nagy bevásárlást. Ismét

elmosolyodom. Olga ügyes lány, eddig is feltalálta magát a „nehéz

helyzetekben”, most is teszi a dolgát, kreatívan, célirányosan. Eszembe

jut a nagyapám, aki 16 éves korától szolgált a Vörös Hadseregben.

Először a polgárháborút harcolta végig, 40 éves bőven elmúlt,

amikor a második világháború elkezdődött. Kicsit nosztalgiázunk arról,

hogyan kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Zsukov marsall

parancsát megszegve, inkább a katonái életét védte, amikor bekerítették

őket a németek. Aztán megérkezett a felmentősereg, nagyapámat

kitüntették a hősies helytállásáért, majd pedig börtönbe zárták

parancsmegtagadásért. Olga elmesélte nekem, annak idején,

személyesen Kalinin járt közbe nagyapám börtönből való

kiengedéséért, ami meg is történt. Ezredesi rangot ugyan nem kapott,

Moszkvában sem maradhatott, így került a mai Ukrajna területére,

Csernovciba, az akkori banderisták központjába. Édesanyám és a huga,

már ott születtek. Emlékszem, amikor ezt a történetet hallottam, rögtön

bevillant nekem, „no ez, családi karmikus történet, érdemes lehet

közelebbről megvizsgálni”. Sokszor mondogattam Olgának, milyen

szívesen elbeszélgettem volna nagyapámmal amíg élt arról, hogyan élte

meg „az egy életen át tartó háborúskodást”, ahogyan arról is sokat

beszélgettünk, ilyen családi karmával, mennyire egyértelmű az

életfeladatunk, az enyém és az övé, a békekötés elsősorban

önmagunkkal és másokkal.

Olga közben bejött a konyhába, palacsintát süt vacsorára. Elmesélem

neki, van a Városligetnél egy orosz bolt, az Arbát, onnan hoztam előző

nap pelmenyit (orosz nemzeti étel, az egyik kedvencem). Csodálkozik,

vajon hogyan hozzák át az árút a tulajdonosok a határon ebben a

kaotikus időszakban. Elmesélem neki, hallottam a youtube-on a

Shaman nevű orosz énekes legújabb dalát, Orosz vagyok címmel, mely

hetek óta vezeti az orosz slágerlistákat (a dal megtekinthető alább, az

írás alatt). Csóválja a fejét. -No igen, tehetséges srác, szép hanggal, a

dal is egy sláger, csak hát nagyon nem illik a fiúhoz a Shaman név.

Elmosolyodom. -Fiatal még hugi, idősebb lesz, bölcsebb, akkor majd

illeni fog hozzá. Elmondom neki, szerintem a szám teljesen érthető

ebben a russzofób „nemzetközi hangulatban”, egyfajta válasz arra a

szélsőséges tendenciára, ami az aktuális helyzetben kialakult.

Részemről a belátást hiányolom a dalból, az „én miben hibáztam, mit

csinálnék másképpen hozzáállást”, amit egyébként a legtöbb patriotista

dalból hiányolni szoktam, de hát a patriotista dalok célja, lényege, nem

is a belátás. Elmesélem Olgának, nemrég egymás után meghallgattam

egy orosz és egy ukrán dalt. Az egyikben az énekes az irányú fájdalmát

énekelte ki, mennyi ember halt meg a hazát védve, mennyi ember

szenvedett, a másikban az ukrán énekesnő arról énekelt, mennyire fáj

neki a mai napig, hogy az oroszok 1944-ben munkatáborba hurcolták a

nagyszüleit, azzal a váddal, hogy ők is nácik, miközben ez nem is volt

igaz. Mennyivel előrevivőbb lenne, ha ezek az emberek elmesélnék

egymásnak, mi fáj nekik, meghallgatnák egymást, s talán

rádöbbennének, fájdalmaik nagyon is hasonló gyökerekből erednek,

utána meg megtanulnának örülni egymásnak.

Közben elkészül a palacsinta, Olga ránéz az órára, hamarosan

hazaérkezik a lánya. Én is elkezdem melegíteni a vacsorát a páromnak.

Lassan elbúcsúzunk egymástól, melegszívűen, sok szeretettel. Figyelj

nővérkém- kiált fel Olga. -Ha télen fáztok és nem lesz világítás

Magyarországon, gyertek Moszkvába, itt meg tudtok melegedni.

Elgondolkodom. -Szerintem rendben leszünk hugi. Az

energiahordozókkal eddig is tudatosan bántunk, talán most sem lesz

ebből gond. Főzni szeretek, finom, vitamindús ételeket ki lehet hozni

kedvező áron, ha az ember két, három naponta főz, a többit meg

meglátjuk.

Most ő mosolyodik el. -Ha az oroszok nem fognak vízumot kapni az

EU tagországaiba, akkor csak te fogsz tudni jönni hozzánk. -Ha így

lesz, akkor valóban- válaszolom.

Puszit küldünk egymásnak, leteszem a telefont, lélekben még egy kicsit

benne maradok a beszélgetésben. Az jut eszembe, életem során

hányszor elmélkedtem azon, vajon hol van az én otthonom.

Oroszországban, ahol születtem és ahol 5 éves koromig éltem,

Magyarországon, ahol felnőttem és életem jelentős részét töltöttem,

vagy valahol egészen máshol. A „valahol egészen máshol” lett a válasz.

Letörlöm a telefonom előlapját, elmondok egy rövid imát a békéért,

szeretetet küldök az orosz Honvédelmi Minisztérium „lehallgató”

munkatársainak, és végül megköszönöm az ÉgiFöldi Segítőknek és a

Felettes Énemnek, hogy ma is emlékeztettek engem arra, mi az emberi

élet értelme és célja.

 

 

írta: Serrano-Correcher Maria-Luisa

2022.08.16

 

 

Kérem Jézust és Merlint, vigyék el gyógyító helyükre, arról a helyről, ahol tartózkodom, mindazokat az ártó, tisztátalan energiákat, lényeket, melyek akár az olvasás, értelmezés alatt, az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet, pártatlanság, őszinteség, érdeklődés, belátás, türelem, szelídség, felelősségvállalás, egészség, derű, elismerés, elégedettség, életöröm, életkedv, figyelem, tisztelet, tudatosság, nyitottság, tisztánlátás, hiánya, csekély, illetve túlzott volta miatt, a Föld energiarendszerébe kerültek, és a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása és az egészségem megőrzése mellett, itt és most, elvihetők gyógyító helyükre. Kérem Jézust és Merlint, a lenyomatok gyógyítására, mind magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges. Kérem, elfogadom és engedem magamon keresztül szabadon átáramolni: az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet, pártatlanság energiákat.

 

 

Oldal: Egy telefonhívás Moszkvából 2022.08.16.
Ezo Hírnök - © 2008 - 2024 - ezohirnok.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat