Gondolatok a jelenlegi időszakról (az orosz-ukrán háború)
2022.02.28.
Kérem Anubisz, a Felettes Énem, a Föld, Imhotep, Jézus, Mária Magdolna, Máriaanya, Mihály arkangyal védelmét a teljes energiarendszeremre, beleértve a fizikai testemet, a helyre, ahol tartózkodom, az olvasás, értelmezés teljes ideje alatt, mely áthatolhatatlan, minden tisztátalan, ártó energia, tisztátalan, ártó lény számára. Kérem Jézust és Merlint, vigyék el gyógyító helyére, arról a helyről, ahol tartózkodom, mindazt a tisztátalan szándékú, szélsőséges, manipulativ, ártó energiát, tisztátalan, ártó lényt, mely a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása, és az egészségem megőrzése mellett elvihető gyógyító helyükre. Kérem Jézust és Merlint, a lenyomatok gyógyítására mind magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges. Kérem, elfogadom, engedem magamon keresztül átáramolni: az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség,szeretet,pártatlanság energiákat.
A Föld rezgésszintjének emelkedésével, egyre gyorsabban bomlanak fel a
hatalom és hála hitrendszere szerinti működések. Ez az élet valamennyi
területén jól megfigyelhető, a geopolitikai események sem kívételek ez alól.
Magasabb megértési és rezgésszinten működve, az ember legtöbbször
befelé figyel, azt nézi meg, hogyan hat rá egy esemény, mit vált ki belőle
egy-egy helyzet. Milyen gondolatai, érzései vannak a helyzettel
kapcsolatban, mi ezek mélyebb oka? Amennyiben az ember célja az, hogy
feltétel nélküli szeretetben és elfogadásban éljen, olyan minőségekre
csatlakozva, mint az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit,
remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő,
öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet,
pártatlanság, azaz célja a hitrendszer váltás, a feltétel nélküli szeretet és
elfogadás hitrendszere szerinti működés, akkor fontos megvizsgálnia, miért
nincs benne béke, elfogadás stb. egy helyzettel kapcsolatban, miért
választja pártatlanság helyett, a pártosságot.
Nincs ez másképpen a jelenlegi, orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban
sem. Ahány ember, annyi gondolat, érzés jött/jön fel a tudattalanokból.
Amennyiben az egyén nem néz szembe eme gondolataival, érzéseivel, nem
születik meg benne a megértés, mire tanítja öt ez a helyzet, aligha
lehetséges megvalósítania önmagában a békét, s aligha lesz béke a Földön
is.
Részemről a békét választottam, nincs szándékom egyetérteni a háborúval,
ugyanakkor elfogadom, hogy emberként, tanulni jöttem a Földre, vannak
hatalom és hála hitrendszere szerinti működéseim, ahhoz pedig, hogy
hitrendszert váltsak, fontos szembenéznem eme működésekkel és
változtatnom rajtuk.
Akik ismernek, tudják, hogy Oroszországban, pontosabban az egykori
Szovjetúnió területén születtem, erősek az "orosz kötődéseim". Engem a
jelenlegi "háborús konfliktus" többek között pártatlanságra tanít.
Miközben "csoportkarma" szempontjából is, a Föld magasabb
rezgésszintjén, a "volt szovjet tagköztársaságok" lakóinak feladata az, hogy
megtanuljanak egymással egyenrangúságban, együttműködésben élni,
ennek most éppen az ellenkezője történik.
Miért? Hogy kitisztuljon a "régi" és meg tudjon születni az "új". A hatalmi
játszma lényege röviden: az egyik "fél" a területét, és az a fölötti befolyását
védi, a másik "fél" a "lelkét is eladná az ördögnek", csakhogy
megszabaduljon a "zsarnok főnöktől". Ez a játszma, a hatalommal történő
visszaélésekről, a pénzügyi, gazdasági, politikai befolyásra szert tevésről
szól, oda-vissza, nem törődve az emberi áldozatokkal, mindkét oldalon.
Eddig is erről szólt, csak most egyre inkább látszik, még akkor is, ha
sokan "naívan azt gondolják", ez a harc "egy szegény, sokat szenvedett
ország felszabadulásáról szól a zsarnokság alól".
A Föld emelkedő rezgésszintjén, nem lehetséges "visszaállítani a Nagy
Szovjetunió" centralizált formáját, ez energetikailag egyre kevésbé
működőképes, ugyanakkor függetlenedni sem lehetséges, olyan formában,
hogy Ukrajna vezetése, az egyik függést, felcseréli egy számára
szimpatikusabb másik függésre (pl. amerikaira, vagy/is Zelenszkij mai
követelése, hogy gyorsított eljárásban vegyék fel Ukrajnát az EU
tagállamok közé).
Persze azért megpróbálják, nem fog tudni működni.
A két ország vezetése részéről tehát, jelenleg nincs szándék az
együttműködésre, egyenrangúságra, legjobb esetben is csak látszatbéke
tud megköttetni. Igaz, hogy a háborút az orosz vezetés indította el,
azonban a történetnek voltak előzményei ukrán részről is. Amikor a nyílt
agresszió találkozik a passzív agresszióval, az azt jelenti, mindkét fél
részéről erőszak történt, a különbség, az erőszak megnyilvánulási
formáiban van.
A jelenlegi "helyzetet nehezítheti" az orosz és az ukrán köztudatban lévő
rengeteg, fel nem dolgozott vélt, vagy valós sérelem, és számtalan
ideológia, melyek egyéni szinteken, bizony sok embernél még részlegesen
sincsenek feldolgozva. Nem véletlen a mondás, mely szerint "minden
népnek olyan vezetője van, amilyen maga a nép". Igaz ez az orosz, és az
ukrán nép esetében is, van mit felpucolni egyéni szinteken. Minél magasabb
megértési és rezgésszinten éli az ember az életét, annál kevésbé
"bonyolódik háborúkba", vagyis lehetne a dolgokat háborúk nélkül is
feldolgozni, lépésről-lépésre, amennyiben az embernek igénye van erre, és
tesz is ezért.
Igen aktív tisztulási folyamatok zajlanak jelenleg, nemcsak az orosz/ukrán
köztudatban, mégha szélsőséges formában is, kérdés, sikerül e ezeket
kordában tartani, vagy "az irányítás kicsúszik a jelenlegi politikai vezetők
kezei közül". Mivel az emberiség, jelenleg szellemi, lelki szinteken, "nincs a
helyzet magaslatán", célszerűbb lenne háborúk nélkül, lépésről-lépésre
feldolgozni a tudattalan tartalmakat, mert van mit. A magyarországi
köztudatban pl. a mai napig nincsenek tömegek szintjén feldolgozva sem a
trianoni, sem a don-kanyari, főleg nem az 56-os események, s jelentős
"orosz ellenesség" van jelen. Tisztában van-e az egyén azzal, miért érez pl.
gyűlöletet a jelenlegi orosz elnök, annak döntései iránt? Azért-e, ami most
történik Ukrajnában, vagy azért, mert pl. az orosz katonák lelőtték a Don-
-kanyarnál a nagyapját, s a tudattalanjában ott vannak még mindig a fel
nem dolgozott sérelmek? Fel szeretné dolgozni ezeket a sérelmeket, vagy
továbbra is hagyja, hogy eme sérelmek irányítsák az életét? Mivel
"Oroszország" történelme során, igen sok háborúban részt vett, oda-vissza,
sok-sok sérelem van, sok-sok ember tudattalanjában e háborúkkal
kapcsolatban. A jelenlegi szankciók és "össznépi orosz ellenesség mögött",
bizony könnyen előfordulhat, hogy ott vannak a fel nem dolgozott
vereségek miatti sérelmek (franciák: napoleoni háború, németek:második
világháború orosz győzelme stb.). Bár a németeknek, véleményem szerint,
egészen szépen sikerült feldolgozniuk a második világháború eseményeit,
most mégis az elsők között döntöttek úgy, hogy fegyvereket küldenek
Ukrajnába. Az amerikai-orosz "viszály" sem mai történet, pedig ha
megtörténne a szembenézés, könnyen kiderülne, mindkét "fél" pontosan
azt "utálja" a másikban, amit maga is megtesz.Nem lenne célszerű, ha ezek
a tudattalan tartalmak feldolgozás hiányában, tömegek szintjén
robbannának ki a tudattalanokból. Előbb-utóbb le fognak tisztulni a dolgok
ezen a téren is, így, vagy úgy, "jó lenne" ha a tisztulás, lépésről-lépésre
történne, a lehető legkevesebb emberi áldozattal.
Végül még egy gondolatot szeretnék leírni az anyag végén. Mindent, amit
az ember elutasít, elhárít, nem fogad el, elítél a "külvilágban", azt
valójában önmagában utasítja el, nem fogadja el. A Föld emelkedő
rezgésszintjén, az "elutasított" tudattalan tartalmak, egyre inkább átvehetik
az irányítást az ember működése felett, a következmények pedig
megérkeznek, pl. háborúk formájában. El lehet érni azt a tudatállapotot is,
mely szerint "elfogadom, ugyanakkor nem értek egyet vele", amennyiben
az ember dolgozik a megértésért és az elfogadásért. Amennyiben tehát az
egyén, valóban szeretne tenni valamit a "világbékéért", célszerű elkezdenie
első körben, "a saját háza táján sepregetnie".
2022.02.28.
Gondolatok a jelenlegi időszakról, 2. rész. 2022.03.04
(háború és béke)
A 2022-es év tendenciáiról 2022.01.04. című írásomban, a
következőket írtam:
Az idei év mottója, legalábbis a köztudatot illetően, véleményem szerint a
következő: "Minden megtörténhet, ahogyan az ellenkezője is." Egyre
több ember életében jött el az az időszak, amikor a biztonságot,
nyugalmat, békét, célszerű megtanulnia, nem a külső dolgoktól függővé
tennie. Amennyiben az egyén kaotikusnak látja az életet, az valószínűleg
csupán annyit jelent, nem ott vannak a válaszai, ahol eddig kereste őket.
Egy problémát nem lehet megoldani azon a szinten, amelyen létrejött.
Fontos egyet hátralépni, s több nézőpontból is megvizsgálni, megérteni egy
adott helyzetet. Emberek közötti konfliktusok valódi megoldása sem
lehetséges, a másik ember szempontjainak figyelembevétele, megértése
hiányában.
A Föld emelkedő rezgésszintjén, folyamatában bomlanak fel az
alá/fölérendeltségre épülő működések, hogy meg tudjanak születni az
egyenrangúságra, együttműködésre épülők, elsősorban egyéni, majd
közösségi szinteken. Minél több ember dolgozza fel önmagában a saját,
alá/fölérendeltségre épülő működéseit, annál inkább tud megnyilvánulni a
"külvilágban" is az egyenrangúság, együttműködés.
A jelenlegi "háborús konfliktus okán", igen erőteljesen felszínre került
köztudati szinten az egyén agresszióhoz való viszonya. Kinek, milyen a
viszonya a másik emberen elkövetett erőszakhoz, olyan a reakciója a
"külvilág eseményeire" is. Az agresszió "élből való visszautasítása",
valójában arról szól, az egyén "élből visszautasítja a benne lakozó
agresszort". Az erőszak és az erő energia magasabb minősége, ugyanabból
a forrásból fakad, az energiával való visszaélés által lesz belőle erőszak, a
vele való élés által, valódi testi/lelki/szellemi erő. Az az ember, aki
visszautasítja "az önmagában élő agresszort", a mások elleni erőszakos
oldalát, a forráshoz sem fér hozzá, mely segítségével meg tud nyilvánulni
benne az erő magasabb minősége. Sok ember él azzal a programmal, mely
szerint "bűn" a másik emberen elkövetett erőszak (pl. a vallási neveltetése
okán). Így aztán amikor dühöt érez egy másik ember iránt, inkább nem
szól, jobbik esetben "magában fortyog", s sokszor azzal menti fel magát, "ő
annál jobb ember, minthogy belemenjen egy hozzá nem méltó harcba".
Csakhogy a tudattalanban ott vannak a fel nem dolgozott dühök, az egyén
még jól le is nyomja őket magában, hogy még véletlenül se tudatosodjon,
"legszívesebben megfojtaná a másik embert egy kanál vízben", a
végeredmény pedig az önerőszak.
Az egyén választása, nemcsak abban áll, a másik emberen kövessen el
erőszakot, vagy önmagán. Meg lehet élni az erő magasabb minőségét is, ez
azonban nem tud működni anélkül, hogy az ember "ne fogadja el a saját
erőszakos oldalát". Elfogadom, ám már nem értek egyet vele.
Nyilván ahány ember, annyi megértési és rezgésszint, van, aki harcokban
éli ki a saját agresszióját, van, aki imádkozik a "világbékéért", de...
A Föld magasabb rezgésszintjén, a béke olyan formában tud megvalósulni,
ha előbb kitisztulnak az alacsonyabb minőségű tudattalan tartalmak. Miért?
Mert a magasabb minőségeknek helyre van szükségük. Így aztán aki a
"világbékét" sietteti jelen helyzetben, az egyben ezeket a tisztulási
folyamatokat is sietteti. Ennek könnyen az lehet a következménye, hogy aki
éppen a harcokban éli ki az agresszióját, az még agresszívebben fog
harcolni, aki a "világbékéért" imádkozik, az még jobban sietteti a
folyamatokat, a végeredmény, a harcok eszkalálódása.
Minden ember elsősorban a saját életéért felelős, ha már folyamatokat akar
siettetni az egyén, tegye ezt a saját folyamataival (bár ez sem célszerű).
Minden beleavatkozás mások, az egyén önmaga szabad akaratába, akár jó,
akár rossz szándékú, egyre inkább a visszájára sülhet.
A Földön zajló energetikai változások és a visszájaműködés megértése
hiányában, nem érthetők meg teljességében a világban geopolitikai szinten
zajló események.
Sokszor leírtam, most is megteszem, mert lényegesnek tartom. A Föld és
az emberiség, folyamatában áll át a hatalom és hála hitrendszere szerinti
működésről, a feltétel nélküli szeretet és elfogadás hitrendszere szerinti
működésre. A két hitrendszer nem átjárható, egymásnak éppen a visszája.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Miközben sokan azt gondolják "nincs beleszólásuk a jelenlegi geopolitikai
eseményekbe", ez éppen fordítva működik, a változások, kifejezetten
egyéni szinteken tudnak elindulni. Minél több mindent megért az egyén a
Földön zajló energetikai változásokról, minél magasabb megértési és
rezgésszinten működik, minél inkább egyenrangúbb, együttműködőbb
önmagával testileg/lelkileg/szellemileg, a Felettes Énje útmutatásait
követve, annál inkább nyilvánul meg a külvilágban is ez az együttműködés,
egyenrangúság.
Az egyéni karmákon kívül, léteznek tágabb-szűkebb csoportkarmikus
történetek is, egy néphez való tartozás pl., külön feldolgozást igényel
egyéni szinteken is, mint lelki, mint szellemi szempontból.
Ennek figyelembe nem vétele és elfogadása hiányában, aligha érthetők
meg a jelenlegi "háborús események" sem. A társadalmak jelenlegi
felépítései, erősen hatalom és hála hitrendszere szerintiek. Eme
működések, lépésről-lépésre bomlanak fel, ahogyan egyéni szinteken is.
Tévedés lenne azt gondolni, jön majd egy olyan vezető, aki hírtelen
megvilágosodik, "virágba borítja" országát és ezzel a Föld összes
országában békét teremt. Bár ez is előfordulhat akár.
Amennyiben a Föld országait, azok népeit, együttesen vizsgáljuk
csoportkarmikusan, bizony a feladat egyértelmű, az országok, népek
közötti egyenrangúság és együttműködés megvalósítása. A "problémát" az
okozza, hogy az országok jelenlegi vezetői, nem veszik figyelembe a Földön
zajló energetikai változásokat, ők maguk is erősen hatalom és hála
hitrendszere szerint működnek, a hitrendszer részei, ha nem így
működnének, egyszerűen nem lennének vezetők, ott, ahol. Ez hasonlatos
ahhoz, amikor az ember egó szintjéről akar békét teremteni, aztán
csodálkozik, amikor kitőr a háború. A múltkori anyagban már leírtam, most
is megteszem, "egy ország vezetője, olyan, amilyen a népe". Ez nem jelenti
azt, hogy az egyes egyének, ne működnének magasabb megértési és
rezgésszinten, sokkal inkább jelenti azt, van még mit letisztítani egyéni
szinteken. Amennyiben tömegek szintjén lesz tapasztalható magasabb
megértési és rezgésszint szerinti működés, az országok vezetői is "olyanok
lesznek, amilyenek".
Visszatérve egyéni szintekre, a visszájaműködést figyelembevéve, aki most
hangosan azt követeli Magyarországon, hogy Amerika és az EU küldjön
katonai csapatokat Putyin ellen, az vajon tisztában van-e azzal, hogy
visszája következményként, hamarosan kaphat egy katonai behívót?
Magyarország jelenleg NATO tag, amennyiben a NATO úgy dönt, katonai
csapatokat küld Ukrajnába, a magyar miniszterelnök a nem-et mondásával,
az EU-ból való kizárását kockáztatja, és ezzel a magyar közvélemény
nemtetszését. Amennyiben rábólint a magyar katonák bevetésére, akkor
a magyar közvélemény nemtetszését "biztosan" kiváltja.
Jártak már magyar katonák, "mások háborúiban", nem volt még elég?
Nyilván a választások előtt pár héttel, egyelőre marad részéről a
"hintapolitika", mert Magyarországnak valahol "csoportkarmikusan"
feladatai közé tartozik a Nyugat és a Kelet közötti együttműködés
megvalósítása, egyfajta "híd szerepe". Az egy másik dolog, hogy ezt a
feladatot együttműködés, egyenrangúság formájában tudja valójában
betölteni, vagyis önálló, erős, független államként. Egyelőre még
nem tart ott az ország lakossága, hogy a miniszterelnök azt mondja
mindkét oldalnak, "szeretlek, tisztellek mindkettőtöket, megértem,
elfogadom az álláspontjatokat, ugyanakkor most nem kívánok részt venni a
harcban". Van még mit letisztítani egyéni szinteken, nálunk sem ismeretlen
fogalom a "testvérháború".
Aki most hangosan és lebecsülően azt hangoztatja, Oroszország
meggyengült, Putyinnak amúgy is jelentősen csökkent hazájában a
támogatottsága, az vajon figyelembe veszi-e, mennyire erős orosz
köztudati szinten az a program, mely szerint "életemet és véremet adom a
hazáért". Az EU, amerikai ráhatásra, "összezárt" Putyin ellen. A volt Szovjet
köztársaságok lakóinak nagy része, amint megjelennének amerikai, EU-s
katonai csapatok a területén, könnyen elképzelhető, hogy legalább ennyire
egységesen összezárnának, Putyin támogatottság ide, vagy oda. Hiányzik
valakinek egy világháború? Nekem nem. Itt már csak nagyon röviden
jegyzem meg, hogy az ukrán népnek oly sok szenvedést okozó Sztálin, apai
ágon oszét, anyai ágon grúz származású volt, nem pedig orosz, az
"ukránok hős vezetője" Zelenszkij pedig orosz ajkú ember, aki csak 2017-
ben tanult meg ukránul.
Aki most hangosan hangoztatja magyarként azt, hogy ő bizony akkor sem
megy háborúba, ha küldik, az az ember vajon emlékszik-e, hogyan indult
az "oltások körüli hercehurca", s mi lett belőle nagyrészt "felülről jövő
nyomásra"? Nemrég beszéltem egy hivatásos katona ismerősömmel.
Megkérdeztem tőle, kimegy-e a háborúba, ha küldik. Azt a választ kaptam,
persze, hiszen sok pénzt kap a munkájáért, meg kell érte dolgoznia. És ez
csak egy darab program a magyar köztudatból.
Aki akarja, ilyen formában is végignézheti a dolgokat, részemről inkább a
hitrendszerváltás szempontjából vizsgálom a hatalmi játszmákat.
Március hónapban tehát, igen sok alkalom nyílhat az erőszak egyéni szintű
megértésére, elfogadására és kezelésére, kinél ilyen, kinél olyan formában.
A dühök feldolgozásáról és kezeléséről, több anyagot is írtam, ezek linkjeit
a könnyebb elérhetőség kedvéért, feltettem a honlap előlapjára, illetve
továbbra is ajánlom figyelmetekbe a tértisztítás, elvitelkérés,
védelemkérés anyagait, melyek igencsak nagy segítséget nyújthatnak
abban, hogy az egyén ennyire szennyezett köztudati hatások közepette is
"jól érezze magát a bőrében".
2022.03.04.
Gondolatok a jelenlegi időszakról, 3. rész 2022.03.08.
(a felelősségvállalásról)
A harc, tipikusan hatalom és hála hitrendszere szerinti működést jelent, a
béke magasabb minősége, feltétel nélküli szeretet és elfogadás
hitrendszere szerintit.
Mivel célom az, hogy megtanuljak emberként, feltétel nélküli szeretetben
és elfogadásban élni a Földön, immáron két hete, napi szinten
megkérdezem magamtól, ha nincs, akkor miért nincs bennem béke?
A válaszok jönnek, én pedig kérem az ÉgiFöldi Segítők és a Felettes Énem
segítségét, hogy eme válaszokat érintő programjaimat, vigyék el gyógyító
helyükre.
Köztudati szinten, az egyik legnagyobb "problémát", az okozza a jelenlegi
"háborús konfliktus" okán, hogy az emberek egy része "érzelmi" döntést
hozott, a másik része "értelmit". Egyéni szinteken, ez az asztrálszint, vagy
a mentálszint túlműködéséhez vezethet (lásd: Az asztrális és mentális
túlműködésről 2015.12.18 című anyagban leírtak
http://ezohirnok.hupont.hu/291/az-asztralis-es-mentalis-tulmukodesrol-
20151218), mely működés, egyre kevésbé állja meg a helyét a Föld
emelkedő rezgésszintjén. Miért? Mert aki egészségben szeretne élni a Föld
magasabb rezgésszintjén, az ezt, a testi/lelki/ szellemi szintek
egyenrangúságával, együttműködésvel tudja megtenni, Felettes
Énje útmutatásait követve. Bármelyik szint túlműködése is tapasztalható
egyéni szinten, az ember valószínűleg érzi "ott legbelül", valami nem
stimmel az "egész háborús történettel". A "pusztán" értelmi döntéssel, az
egyén tárgyiasítja az adott helyzetet, érzelmeit "kikapcsolja" a helyzet
megítélése kapcsán, a "pusztán" érzelmi döntéssel, gondolatait, a helyzet
megértésének lehetőségét "kapcsolja" ki. Tudat alatt azonban a dolgok
továbbra is hatnak, a "kikapcsolás" csak látszólag működik.
Ez tipikusan hatalom és hála hitrendszere szerinti működés, ami valahol
érthető is. A legtöbb ember, a szerint ítél meg egy helyzetet, mennyire
képes azonosulni vele. Az azonosulás nem lehetséges olyan formában, hogy
az ember gondolatban azonosul, érzelmileg nem egy helyzettel, vagy
fordítva, mert az már nem azonosulás, hanem inkább meghasonulás. Így
aztán "önvédelemből""marad az egyik, vagy a másik szint "blokkolása", s
azon szint általi azonosulás, melyben az egyén "rutinosabban mozog". Attól
függően, melyik szint "javára" történik az "ítélet", olyan lesz a "pártállás"
is. Mi történik? Az egyén "minden áron meg akarja akadályozni az egyéni
szintű meghasonulást", hárítással, lehasítással, mert az egy nagyon ijesztő
tudatállapot számára, ám éppen e tettével éri el, a visszája következményt
is. Amitől szabadulni akarsz, azt magadhoz kötöd.
A Föld magasabb rezgésszintjén, ez a fajta működés, egyre kevésbé
működőképes, nem véletlen az egyre mélyülő megosztottság egyéni,
közösségi szinteken.
A megoldás az lenne, hogy az ember megtanul azonosulás helyett,
elfogadni, majd az elfogadás által egyetérteni, vagy nem. Ehhez azonban
magasabb nézőpontból szükséges rátekintenie az adott helyzetre. Hogyan
teheti meg ezt?
Első körben fontos, hogy az egyén tudatosítsa magában, most éppen a
meghasonulás tudatállapotában van, vagyis megértette az egyik fél, és a
másik fél szempontjait, az ő helyükben "talán ő sem cselekedett volna
másképpen", ugyanakkor "a szíve szakad meg a kioltott emberi életekért",
vagyis fogalma sincs, "mi a megoldás", csak szeretné tudni. Hasonló
tudatállapotban is, lehet kérni az ÉgiFöldi Segítők és a Felettes Én
segítségét, hogy az ember ki tudjon jönni ebből a tudatállapotból, s
magasabb megértési és rezgésszinten tudjon működni.
Számomra többek között az segít a jelenlegi helyzetben, hogy napi szinten
tudatosítom, emlékeztetem magam, elsősorban ember vagyok, akinek
célja, hogy feltétel nélküli szeretetben és elfogadásban éljen a Földön. Az
elmúlt napokban, amint "előkerültek" a tudattalanomból az
"oroszságommal" kapcsolatos programok, s felülírták az "emberségemet",
abban a pillanatban elkezdtem magamat fizikai szinten is rosszul érezni, a
hányinger kerülgetett. Ebből láttam többek között, hogy "ez nem az az út,
amerre menni szeretnék", kicsit hátraléptem, és segítségkéréssel
összeszedtem magam.
Míg a hatalom és hála hitrendszere szerint, a jelenlegi egyéni/közösségi
szintű megosztottság csak elmélyíti a káoszt, a feltétel nélküli szeretet és
elfogadás hitrendszere szerint, ennek éppen a fordítottja történik, a
megosztottság adhatja meg az egyén számára pl. a szándékot, hogy
kimozduljon a komfortzónájából, és megtalálja válaszait.
Az elmúlt napokban, köztudati szinten felmerült "kollektív felelősség
kérdése", amikor az "ukrán vezetés" kinyilvánította pl., hogy ezért a
háborúért az "egész orosz nép" felel. Részemről örülök, hogy ez a program
előkerült, mert lehetőség adódott a letisztítására. A Föld magasabb
rezgésszintjén, egyre kevésbé lehetséges a felelősség más emberre,
embercsoportokra való ráhúzása, kivetítése, áthárítása, ugyanis a történet
a visszájára sül. A feltétel nélküli szeretet és elfogadás hitrendszerében,
nem lehetséges felelősséget átruházni, ott ugyanis egyéni szintű
felelősségvállalás van. Részemről pl. Oroszországban születtem, azaz
származásom okán, orosz ember vagyok, 45 éve élek Magyarországon,
magyar állampolgárságom van, ugyanakkor élnek kint rokonaim
Moszkvában, akikkel főleg az elmúlt pár hétben, szinte napi szinten
beszéltem. Az 50 évemből, lassan 20 éve foglalkozom önismerettel, a belső
béke megteremtésével, az elmúlt 10 évben, a spirituális ego hitrendszere
szerinti működéseim lebontásával foglalkoztam/foglalkozom. Mit tehetek
jelen helyzetben? Teszem a dolgom. Felvállalom elsősorban az
emberségemet, a származásomat, továbbra is dolgozom a belső békém
megteremtésén, megosztom a felismeréseimet azokkal az emberekkel,
akiket ez érdekel. Ember vagyok, orosz származású nő, miért "kellene"
nekem azonosulnom Putyinnal, az orosz néppel stb.? Van nekem enélkül is
elég dolgom. El tudom fogadni a másik embert származástól, vallási
hovatartozástól, nemi identitástól függetlenül? Úgy tudom, igen. Zavar, ha
az "oroszságom" miatt elkerül valaki? Igen. Miért? Mert "emberi butaság
elfogadása" témakörben, van még mit letisztítanom magamban,
ugyanakkor tisztában vagyok azzal, ez is az én felelősségem.
Miért is ítélkeznék? Miért, és ki ellen harcolnék? Önmagam ellen?
Részemről a békét választottam.
Mit látok az aktuális háborús helyzetben? Jelenleg lehetőséget, elsősorban
arra, hogy letisztuljanak a saját származásom okán még megmaradt,
hatalom és hála hitrendszere szerinti programjaim, "csoportkarma"
szintjén, látom, többek között a lehetőséget, hogy "Oroszország", az "orosz
nép", végre ne cárt válasszon "maga fölé", hanem megtanuljon Putyin
nélkül, "első körben" önálló, demokratikus országként működni, majd az
egyéni szintű megértések révén, el tudjon indulni az egyenrangúság,
együttműködés felé vezető úton. Így lesz-e ez? Egyszer igen, az, hogy
nemsokára, vagy még "jön egy ismétlőkör", hamarosan elválik. A
következmények ismeretében, részemről valószínűleg nem örülnék, ha
Putyin helyére néhány hónap múlva, egy még pragmatikusabb,
könyörtelenebb ember kerülne. Figyelembevéve, hogy az "orosz
köztudatban", még nagyon nincsenek letisztulva a Sztálinnal kapcsolatos
történések, bizony ez is előfordulhat.
Amennyiben az ember alaposabban belegondol, vajon nem fentiekhez
hasonlatos történetek zajlanak-e az élet valamennyi területén? Az egyéni
szintű választások, nem arról szólnak-e, hogy "erősítsük a régi működést",
vagy "lépjünk bele az ismeretlenbe", erősítsük a hatalom és hála
hitrendszere szerinti működést, vagy váltsunk hitrendszert?
A dolgok előbb-utóbb letisztulnak egyéni/közösségi szinteken, az nem
mindegy, milyen formában. Háborúk, szenvedések árán, vagy
együttműködve a Földön zajló energetikai folyamatokkal.
Bevallom, szükségem volt jó néhány évre, mire megértettem, Putyin
valószínűleg tényleg úgy gondolja, jót tesz az országának, népének.
Magyarország jelenlegi miniszterelnöke is valószínűleg úgy gondolja, jót
tesz Magyarországnak, a magyar embereknek, ami bizonyos megértési és
rezgésszinten, teljesen érthető is. A "probléma" abban van, hogy egyikőjük
sem veszi figyelembe a hitrendszerek visszájaműködését. Az egyik nagy
és "szent" birodalmat épít, erőskezű vezetővel, ami éppen a szemünk előtt
esik szét darabokra, a másik "bármi áron" szeretné teljesíteni "szent
küldetését", megvalósítani az erős, "hídépítő nemzet" eszményét, s lássuk
be, ez most éppen visszájára kezd fordulni. Van az a mondás, mely szerint
"a pokolra vezető út is jószándékkal van kikövezve". Mint ahogyan egyik
előző anyagomban írtam, az ego (vagy/is spirituális ego) szintjéről
megvalósított békekötés, vagy békekötési szándék, egyre inkább a
visszájára fordul, megosztottsághoz, háborúkhoz vezet, nem fog tudni
megvalósulni, bármennyire is akarja az egyén. A béke magasabb minősége,
az ego és a Felettes Én egyenrangúsága, együttműködése által valósítható
meg, egyéni/közösségi szinteken.
Végül szeretnék megosztani veletek egy történetet. Azon a napon, amikor
Putyin megjelentette a rendeletet, mely szerint akár 15 év börtönre ítélhető
az egyén "háború ellenes" propagandáért Oroszországban, a Youtube-ra
felkerült egy interjú. A riporter egy Oroszországban jól ismert, ha jól
tudom, orosz születésű tényfeltáró újságíró, az interjú alany, egy
ugyancsak jól ismert orosz író, történész. A jelenlegi háború mélyebb
okairól beszélgettek, történelmi, lelki, szellemi hátteret érintve,
Oroszország múltjáról, jövőjéről, "Mi történt Oroszországgal, hogy ilyen
helyzetbe került" címmel. Egy mondat különösen megragadta a
figyelmemet, amikor a riporter azt a kérdést tette fel alanyának, "miben
számította el magát Putyin?". A válasz az volt: "Abban, hogy nem ismerte
fel, a mai világban, egyre inkább a szelíd erő tud erőként megnyilvánulni,
nem pedig a katonai".
Az anyag önmagában is nagyon érdekes volt, mindig nagy öröm számomra
értelmes, sokat látott és jószívű embereket hallgatni, a kommentek pedig
önmagukért beszéltek. Ukrán és orosz emberek köszönték meg az interjút
a riporternek és az alanynak, akik felvállaltak egy ilyen anyagot, egy orosz
nyelvű csatornán, háborús helyzetben. Oda-vissza mentek a levelezések,
orosz és ukrán részről is, ki, kivel és hol találkozik a háború után, hogy
átöleljék egymást.
A riporter és az interjúalany, felvállalták egyéni felelősségüket az adott
helyzetben, mindketten tették a dolgukat, amennyire tőlük telt.
Amennyiben az "orosz nép kollektív felelőssége" a jelenlegi helyzetben, az
egyéni felelősségvállalások összességét jelenti tehát, jelen interjút
végignézve, egyáltalán nem olyan egyértelmű a helyzet a háború
"végkimenetelét illetően", mint ahogyan azt most többen gondolják.
Mert felvetődik a kérdés, legalábbis bennem felvetődött, vajon nem
visszájaként működik-e a történet? A feltétel nélküli szeretet és elfogadás
hitrendszeréből nézve ugyanis, egy esetleges "orosz katonai győzelem",
maga lenne a vereség, s a vereség lenne valójában a győzelem.
Meglátjuk.
2022.03.08.
Kérem Jézust és Merlint, vigyék el gyógyító helyükre, arról a helyről, ahol tartózkodom, mindazokat az ártó, tisztátalan energiákat, lényeket, melyek akár az olvasás, értelmezés alatt, az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet, pártatlanság, őszinteség, érdeklődés, belátás, türelem, szelídség, felelősségvállalás, egészség, derű, elismerés, elégedettség, életöröm, életkedv, figyelem, tisztelet, tudatosság, nyitottság, tisztánlátás, hiánya, csekély, illetve túlzott volta miatt, a Föld energiarendszerébe kerültek, és a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása és az egészségem megőrzése mellett, itt és most, elvihetők gyógyító helyükre. Kérem Jézust és Merlint, a lenyomatok gyógyítására, mind magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges. Kérem, elfogadom és engedem magamon keresztül szabadon átáramolni: az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet, pártatlanság energiákat.