Ebben a hónapban, egy 2014-ben írt anyagomat ajánlom

figyelmetekbe, melyet átszerkesztettem és néhány helyen átírtam,

ám aktualitását, véleményem szerint, ma sem veszítette el.

 

Mária Magdolna üzenete 2014.11.28

(módosítva: 2017.01.31.-én)

 

Kérem Anubisz, a Felettes Énem, a Föld, Jézus, Mária Magdolna,

Máriaanya védelmét a teljes energiarendszeremre, beleértve a

fizikai testemet, a helyre, ahol tartózkodom, az olvasás, értelmezés

teljes ideje alatt, mely áthatolhatatlan, minden tisztátalan,

szélsőséges, manipulativ, tisztátalan, ártó energia, tisztátalan, ártó

lény számára. Kérem Jézust és Merlint, vigyék el gyógyító helyére,

arról a helyről, ahol tartózkodom, mindazt a tisztátalan szándékú,

szélsőséges, manipulativ, ártó energiát, tisztátalan, ártó lényt, mely

a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása, és az egészségem

megőrzése mellett elvihető gyógyító helyükre. Kérem Jézust és

Merlint, a lenyomatok gyógyítására mind magamnál, mind

másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat törvényének

tiszteletben tartása mellett lehetséges.  Kérem, elfogadom, engedem

magamon keresztül átáramolni: az elfogadás, tiszta szándék,

együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség,

nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség,

együttműködés, jóság,bölcsesség,szeretet,pártatlanság,energiákat.

Én  látlak. Látlak, mikor annyira örülsz,

hogy lelked legmélyéből érzed, értelme van életednek,

és látlak akkor is, amikor győzelmet arat feletted a fájdalom.

Látom a vágyaidat, a még be nem teljesült álmaidat,

a reményt a szemedben, mely bármilyen nehéz helyzetben is,

képes felragyogni, még mindig…

Látom a ráncokat homlokodon, mikor aggódsz,

a kétségeidet, melyek olykor aludni sem hagynak,

s mikor éjjelente álmatlanul forgolódsz ágyadban,

nyomasztó gondolataid súlya alatt görnyedten,

akkor is látlak, hallak én…

Ilyenkor igyekszem emlékeztetni téged az Emberre,

aki már nem egyszer megnyilvánult benned.

A barátra, aki akkor is szeret, mikor elrugdossák éppen,

a tanárra, aki a legnagyobb hazugság közepette is igazat tanít,

az apára, aki megérti saját gyermekét…

Mert életed eme csodáiról, bizony megfeledkezel néha.

Előfordul, hogy a félelmek túl erősek benned,

kedvedre rányomja bélyegét a ridegnek tűnő valóság,

a kilátástalanság összes kínja elboríthat olykor,

amikor elfelejted, hogy a világon vagyok.

Ilyenkor igyekszem emlékeztetni téged arra, most éppen érzel,

s ha néha fáj is, ez az, mi nem feledteti veled, hogy élsz.

Ugyan az élet minden nyűgjével és örömével együtt, 

ám élsz, és érzel.

Ez az állandó belső mozgás, megóvhat téged attól,

hogy hűvös, érzéketlen lényként létezz e világban,

s eredményeid, hideg számítás termékei legyenek csupán.

Tudom, nem egyszer kérted, bár ne éreznél ily mélyen,

bár ne gyötörne olykor annyi kín, s a megkönnyebbülést,

ne csupán néhány röpke órára hozza el hozzád,

a szobád magányából felszakadó zokogás. 

Volt idő, mikor közöny fátyla mögé bújva,

óvtad törékeny szívedet a támadásoktól ,

máskor az észt helyezted mindenek fölé,

tompítva ezzel kétségeid hangját.

Elárvult szíved, aztán előbb-utóbb fájni kezdett, 

szokatlan dobbanásaival, sürgette a változásokat,

s ha elég éber voltál hallani a választ ,

kegyelem erejével, csend nyugtatta lelkedet.

Könnyeid ilyenkor váratlanul kezdtek patakokban folyni,

egy szép dal, őszinte emberi gesztus, mélyen megérinthetett.

E pillanatban, felismerted ki vagy valójában,

a hírtelen jött fénytől, pőrén, vacogva szoktad Életed.

Az ember szíve, ha csak nem sorvadt el végleg, érzi az igazságot szüntelen. 

Érzi azt, ki az ember lehetne, s valami mélyebb oknál fogva, még sincs.

S mikor az igazság egyszer csak megérinti, a gát átszakad benne hírtelen,

a könnyek áradata elsodorja mindazt, mi  valójában lényegtelen.

Tudom, van, mit nem tudtál megbocsátani se magadnak, se másnak,

az árulások sebei csak lassan gyógyulnak,

a bizalom elé, hegy magasságú falakat épített, a csalódások fájdalma.

Tudom, mikor elutasítanak, van, hogy csak nevetsz az egészen,

ám legbelül, feltépett sebként hasogat a magány.

Tudom, sokszor éjt-nappallá téve segítesz másokon,

s csak nagy ritkán jön egy-egy őszinte köszönöm, 

többen félreértenek, tudatlanságukban, vádlottak padjára küldenek.

Tudom, ilyenkor hozzám fordulsz, s kéred segítségem,

kéred, hogy öleljelek át, simítsam meg az arcodat,

nyugtassalak meg, nincs baj, mindez elmúlik,

kéred, mondjam el megannyiszor, minden rendben van.

Mikor a szíved nyitott, hallod is a hangom, érzed, az élet mily csodás,

ölemben megpihensz, s csak nézed, mikor a világ éppen feje tetejére áll.

Ám van, mikor a sötét felhők nagyon eltakarnak,

nem hallod szavam, nem érzed ölelésem melegét, 

eldobsz magadtól, utánam sem nézel, kóbor kutya is többet érdemel.

Mikor azt kiabálod, értelmetlen az élet,

minek a küzdelem, a fájdalom mikor szűnik már meg.

Mikor már nem is alkudozol, csupán rám csapod az  ajtót,

és te magad akarod kirántani saját magad alól a talajt.

Látlak akkor is, mikor azt gondolod, senki nincs már körülötted,

mikor látszólag minden élőt eltaszítottál,

s hangod egyedül csak a néma semmihez szól,

a semmit verve vissza rideg magányodba...

Ekkor az én szívem is gyakran összeszorul,

hiába, van, mit nehezen bírok alkalomadtán,

s e percben csupán bízni tudok abban,

szeretetem van akkora erő, hogy e mélységes gyötrelmedben

is eljutnak hozzád halk szavaim; 

elmúlik, minden rendben van, itt vagyok veled…

 

2014.11.28 (módosítva: 2017.01.31.-én)

leírta: Serrano-Correcher Maria-Luisa

Kérem Jézust és Merlint, vigyék el gyógyító helyükre, arról a helyről, ahol

tartózkodom, mindazokat a tisztátalan, manipulativ, befolyásoló, ártó,

tisztátalan energiákat, lényeket, melyek akár az olvasás, értelmezés alatt,

befolyásolás, manipuláció, általánosítás, összemosás, tévedés, csúsztatás,

ragaszkodás, előítélet, visszaélés, gőg, hiúság, restség,  tompaság, önfejűség,

lenézés, megvetés, vádaskodás, elvakultság, elcsúszás,

elbukás, azaz, az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit,

remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő,

öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet,

pártatlanság, őszinteség, érdeklődés, belátás, türelem, felelősségvállalás,

egészség, derű, elismerés, elégedettség, életöröm, életkedv, figyelem,

tisztelet, tudatosság, nyitottság, tisztánlátás, hiánya, csekély, illetve

túlzott volta miatt, a Föld energiarendszerébe kerültek, és a szabad akarat

törvényének tiszteletben tartása és az egészségem megőrzése mellett, itt és

most, elvihetők gyógyító helyükre. Kérem Jézust és Merlint, a lenyomatok

gyógyítására, mind magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a

szabad akarat törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges. Kérem,

elfogadom és engedem magamon keresztül szabadon átáramolni: az

elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom,

béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség,

együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet, pártatlanság energiákat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Mária Magdolna üzenete 2014.11.28. (módosítva: 2017.01.31.-én)
Ezo Hírnök - © 2008 - 2024 - ezohirnok.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat