Ezo Hírnök

www.ezohirnok.hupont.hu

 

bode_foto.jpg 

Böde István jóga oktató
 
A munka
 
 
A  munka általános definíciója szerint, emberi szükségletet kielégítő, tudatos
 
és célszerű emberi termelőtevékenység.   Az állatnak is van munkavégző
 
képessége, ha az ember irányítása alatt áll.
 
A munka fogalmához kapcsolódik, az alkotás jelensége: amikor az ember -
 
intuíciójával motiváltan - tevékenységével létrehoz valami szépet,
 
gyönyörködtetőt, vagy akár praktikusan használhatót. Amikor alkotunk:  a
 
teremtő-alkotó Isten munka-társai vagyunk, mert tőle származik alkotásra
 
képességünk, hiszen tökéletességének része vagyunk.
 
Személyes életemnek a kiemelkedő munkálkodásai, alkotásaim jó
 
értelemben vett "önkívületi" tevékenységeim sok-sok példája tették
 
értelmessé életemet.
 
Mindezekben benne voltak a lelkesültségem, a koncentráltságom,
 
ihletettségem...amikor kertészként az üvegházakban elősegítettem
 
lelkiismeretes munkámmal a ciklámenek, orchideák, szegfűk
 
fejlődését, megirtam a könyveimet, /Hit és Jóga Jupiter Kft, Megújulás
 
Cartaphillus  Lelkünk jógája kiadóktól/  kiskertemben az ezüstfenyő-tuják
 
övezte zen meditációs  nyugalom oázisom, a bográcsban készitett lecsóm
 
barátaim számára, érzelmeimet kifejező verseim, elmélkedéseim színteréül
 
otthonomban kialakitott házioltárom, a kialakított reggeli-esti szertartásaim,
 
melyek a lelkemet tartják rendben /jógameditáció+ászanák + imával
 
felkészülés a napra / - nos minden, amit megvalósítottam a magam
 
örömére, fontos számomra, hogy mindez a mások számára is hasznára
 
válhat követendő példaként.
 
Azonban ennek a témánknak / mint az éremnek is /van másik oldala, hogy
 
csak két dolgot említsek.
 
Jó dolog, hogy otthonunkban legyen tisztaság /mert a rend a lelke
 
mindennek/ de a takarítás szenvedélye a sterilitás érdekében /ebben az
 
esetben az ember van a lakásért, és nem a lakás az emberért/ ez már úgy
 
érzem, egy téves eszme. Mert az állandó takarítás munkájának a görcse,
 
valójában menekülés a belső /fontosabb/ nagytakarítás elől.
 
A másik: a munka szenvedély.    Az igaz, hogy olyan világban élünk, amikor
 
örülünk, hogy van munkánk, és ez sokszor nem 8 órás munkaidőt
 
jelent...De a minden áron vagyon szerzés-halmozás, a pénz szaporítás /még
 
az egészség árán is / státuszszimbóluma, melyet gyakran a karrier hajsza
 
motivál, valójában többet veszítünk, mint nyerünk a valódi értékeinket
 
illetően. Jó ideje ismert már a munka alkoholizmus fogalma, angol
 
pszichológusok szerint ez: workalcoholic.
 
Életünk értelmét adja, ha van rövidebb, akár távolibb önmagunkat kiteljesítő
 
életcélunk, magunk -gyermekeink fejlődését elősegitő feladatunk, és tiszta
 
szívvel tudunk örülni annak, amit becsületes munkával elértünk.   Isten
 
ebben velünk van, nekünk drukkol- ezért soha nem vagyunk teljesen
 
egyedül.
 
Szivesen veszem kedves olvasóink hozzászólásait, megjegyzéseit e honlapon
 
megjelent bármelyik cikkemmel kapcsolatban.
 
Baráti kéznyujtással: Böde István jógaoktató
 
...................................................................................................................
 

domjan_moni.jpg

Domján Mónika pszichológus, önismereti tréner

Női munka, férfi munka

 

Általában hányingerem van a női-férfi szerepek megújulásáról szóló, vagy

éppen ultrakonzervatív, régi szép időket visszasíró patetikus, megmondós, és

éppen ezért roppant felszínes cikkekből, amelyeknek most nagy divatja

van -ennek ellenére vállalkozom a címben előrevetített összehasonlításra.

A jelenlegi élethelyzetemben – most 9 hónapos a kisfiam – éppen rengeteg

munkám van. Miközben egy másik értelmezés szerint épp nem dolgozom.

Hogy is van ez? Egy csecsemő ellátása nem attól fárasztó, hogy olyan

rengeteg teendővel járna, hanem az állandó készenléttől, figyelemtől, a

tervezett feladatok állandó félbehagyásátől és átszervezésétől. Amitől pedig

leginkább el tudok keseredni, ha nem koncentrálok eléggé, hogy nincs

azonnali, kézelfogható eredménye a munkámnak. Nem készül el egy

"alkotás", amiért valamiféle "jutalmat" kapok, hanem egyszerűen csak

mennek tovább rendben a dolgok. A baba eszik, alszik, játszik, jókedvű vagy

nem, és persze nő, mint a gomba. Napról napra ügyesedik, okosodik, egyre

gazdagabb a kapcsolatunk – ez azért szép eredmény, vagy mégsem? Nagyon

vigyázok arra, hogy ne tulajdonítsam mindezt a saját sikeremnek, hiszen

nem én csinálom, hanem ő! Az én részem benne "mindössze" annyi, hogy a

megfelelő hátteret biztosítom a fejlődő emberpalánta kibontakozásához.

Ezt végiggondolva fogalmazódott meg bennem a "női munka" és a "férfi

munka" közti különbség: a női típusú tevékenységek általában hosszú távú

eredménnyel kecsegtető, ciklikusan ismétlődő feladatokból álló, hátteret

biztosító és háttérben maradó tevékenységek. Tudtommal nem nagyon

rendeznek mosogató- vagy porszívózó világbajnokságot, mint ahogy a

kötöttfogású szoptatás vagy hosszútávú csípőnhordozás rekordere sem

világhíresség. Más kérdés, hogy az anyukák közötti versengés számtalan

kismamafórumon, vagy személyes beszélgetésben tettenérhető – és bár

abszolút érthető, mégis teljesen félrecsúszott és frusztráló hatású. Pontosan

azért, mert összekeverik a női munkát a férfi munkával.

A férfi munka ugyanis eredménycentrikus, amely eredmény lehetőleg

mérhető, összehasonlítható, megfogható legyen. Sikerre, méghozzá rövid

távú – vagy legalábbis belátható időn belül megvalósuló - sikerre törekvő,

jutalmat, elismerést hozó. Ilyen például egy befejezett projekt –  átadott

épület, lebonyolított rendezvény, megkötött üzleti megállapodás – de egy

művészi alkotás vagy a teljesített túra, dobogós helyezésű sporteredmény is

ebbe a kategóriába sorolható. Így aztán a versengés természetes velejárója a

férfimunkának, még akkor is, ha nyíltan nincs szó versenyről: kié a nagyobb,

gyorsabb, szebb, drágább...

Gondolom, mostanra egyértelművé vált, hogy nem csak férfiak végeznek

férfimunkát, és – bár azért ez még mindig kevésbé jellemző – nemcsak nők

végeznek női munkát. Véleményem szerint mindenkinek jót tesz, ha

mindkétféle tevékenység szerepel az életében, a kettő aránya azonban

sokmindentől függ: személyiségtől, életkörülményektől, életszakasztól, és

persze a felvett nemi szereptől (amely, mint tudjuk, nem mindig azonos a

biológiai nemmel). Ahogy azt Jung bölcsen megállapította, ha tudatosítjuk és

megéljük az ellenkező nemű személyiségrészünket – Animusunkat vagy

Animánkat – akkor nagyot lépünk előre az individuáció, azaz a teljesebb

személyiséggé válás útján. Rugalmasabbak leszünk, egymástól nagyon

különböző, váratlan helyzetekben is feltaláljuk magunkat, és sokféle

emberrel, sokféle módon tudunk együttműködni.

Leginkább az ellenkező neműek megértésében segít mindez, persze, tehát

párkapcsolatunk is harmonikusabbá válik, ha saját bőrünkön tapasztaljuk

meg, mivel küzd nap mint nap a párunk. Ez a tudás különösen olyan

életszakaszokban jön jól, amikor élesen polarizálódik a férfi és a nő

munkamegosztása – kisgyerekes családban hagyományosan a női viszi a

háztartást és gondozza a kicsiket, a férfi vállán nyugszik a kenyérkereset és

általában az egzisztenciális, technikai problémák megoldása (házépítés,

lakásfelújítás, elromlott berendezések megszerelése, autó karbantartása.

Saját bőrömön érzem, mennyire vágyok időnként egy kis szakmai kihívásra

(szerencsére meg tudom oldani, hogy egy-egy kliensemet időnként az

otthonomban fogadjam), mennyire felüdít egy-egy ilyen cikk megírása, és a

heti 2-3 alkalommal végzett futás (babakocsival és babával egyébként) úgy

kell, mint a falat kenyér.

Fontosnak tartom, hogy mindig tudatában legyünk annak, éppen milyen

üzemmódban vagyunk. Ha női munkát végzünk, legyünk türelmesek, ne

várjunk gyors eredményt, azonnali visszajelzést, értékeljük viszont a

monotonitás, ciklikusság biztonságát, kiszámíthatóságát. Ne nagyon

hasonlítgassuk tevékenységünk sikerét másokéhoz, hiszen könnyen lehet,

hogy hosszútávon sokkal gyümölcsözőbb a mostani, időnként hiábavalónak

tűnő erőfeszítésünk, mint mások jelenlegi, látszólag könnyed és

problémamentes élete. Ha hajlandó vagyok intenzívebben együtt lenni a

kisbabámmal a nyűgös napjain, félretéve minden más teendőmet, annak

eredménye valószínűleg évekkel később jelentkezik majd, és akkor sem

tudom majd pontosan megmondani, hogy tényleg azért magabiztosabb-e 

és pontosan mennyivel magabiztosabb - mert akkor régen vele voltam.

Valószínűleg van hozzá köze, de annyi más tényező befolyásolja, hogy

lehetetlenség szétválogatni. Csak az érzéseimre támaszkodhatok, ami

megint tipikusan női működés. Vagy ahogy egy, a kötődő nevelésről szóló

roppant józan cikkben olvastam, leginkább azért érdemes így nevelni, mert

nincs pofám máshoz. Sírni hagyni, például, vagy megbüntetni, mert leszedi a

tárgyakat a polcról, amikor egyszerűen most a felfedezés a legerősebb

késztetése. Inkább elpakolom, amit nem szeretném, hogy tönkretegyen,

vagy veszélyes lehet számára.

Férfias tevékenység közben pedig engedjük meg magunknak a pörgést, a

harciasságot, tűzzünk ki határidőt, adjunk meg mérhető sikerkritériumokat,

és ésszel – a saját haladásunk lemérése érdekében - nyugodtan

összehasonlíthatjuk eredményeinket másokkal. Ha készen vagyunk,

élvezzük megérdemelt jutalmunkat, és ne feledkezzünk meg a feltöltődésről,

pihenésről, a nyugalmi szintre való visszatérésről sem! Mint ahogy a női

munkáért is joggal várhatunk megbecsülést.

Domján Mónika

...................................................................................................................

 domjan_moni.jpg

Domján Mónika pszichológus, önismereti tréner

Munka-kényszer vagy öröm?

 

Arról írok, ami miatt már lassan két hete nem írtam a blogra: a munkáról.

Egyrészt elborított, másrészt belevetettem magam, harmadrészt a legutóbbi

trénigjeimen, sőt a mai órámon is előkerült a téma, és ha mindez nem lenne

elég, 2-3 naponta ki is húztam a Korongok 3-as, Munka című lapot. Nem

mintha a blogírást nem tekinteném munkának - akkor hogy is van ez?

Mit nevezek én munkának? Szerintem mást, mint amire először gondolnál:

számomra a munka egy meghatározott cél elérésére irányuló

tevékenységsorozat, amely minden esetben tudatos erőfeszítést

igényel, ugyanakkor az erőfeszítéssel együtt, az öröm érzését is

átélem. Minimálisan az eredmény elérése által, maximálisan pedig már a

folyamat, az út maga is örömet okoz, valamint az az átalakulás, ami bennem

végbemegy ezalatt. Ilyen értelemben munka az, ha gyakorolok a

hangszeremen, ha kitakarítok vagy kertészkedek, gyereket szülök és

felnevelem, megbeszélem az aktuális konfliktusomat a szerelmememmel, és

persze munka az is, amiért pénzt kapok.

Ilymódon számomra értelmetlenné vált egy ideje az a kérdés, hogy vajon a

munka szükséges rossz-e, ami fárasztó és lélekölő dolog, és az élet

igazán kellemes dolgaitól veszi el az időt. Hiszen ez az élet maga! És amikor

a munkánkról döntünk, voltaképpen a saját magunk iránti tiszteletet,

szeretetet fejezzük ki azáltal, hogy milyen tevékenységeket

választunk: olyanokat, amelyeket értelmesnek és örömtelinek érzünk, de

legalábbis megtesszük azt az erőfeszítést, hogy meglássuk benne a

szépséget, és folyamatosan haladjunk afelé, ami még nagyobb

kiteljesededést hozhat számunkra. Vagy hagyjuk, hogy monotóniába,

gépiességbe süllyedjünk, egy könnyű, erőfeszítés nélküli életről álmodozva...

Persze az sem mindegy, hogy az erőfeszítés-öröm-eredmény hogyan

aránylanak egymáshoz. Az is egyfajta munka, hogy folyamatosan

felülvizsgáljuk ezt a hármas arányosságot, és változtassunk, ha kell. Nem

könnyű meghozni azokat a döntéseket sem, hogy egy célért folytatott

küzdelmeben meddig érdemes kitartani egy bizonyos módon, eldönteni, hogy

a várva várt eredmény türelmetlenségünk vagy éppen helytelen

irányválasztásunk miatt nem mutatkozik meg még előttünk.

Ha már emlegettem, nézzük meg a Crowley tarot Korongok Hármasa mit

tesz hozzá a témához! Hullámzó tenger, forgó kerekek, háromszög alakú,

stabil alapon piramis forma, amely szintén a stabilitás érzését kelti - vagyis

mozgás és stabilitás egy képben ábrázolva. Folyamatos, kitartó, apró

lépések egymás után, amelyek előbb-utóbb biztosan eredményre

vezetnek, és megmutatkoznak a kézzelfogható valóságban is- lévén a

Korongok az anyagi világ, a Föld elem princípiumához tartoznak, ez a kártya

fő üzenete. És mi dönti el, hogy jó irányban haladunk-e, erőfeszítéseink nem

bizonyulnak hasztalannak? Nos, a válasz most is a szeretet. Ha

szeretettel végezzük tevékenységünket, bármi légyen is az, jutalmunk az

öröm és a megelégedettség lesz, igaz, gyakran nem ott és nem abban

formában tapasztaljuk meg, ahogy arra számítunk. De ha valódi

szeretettel cselekszünk, jutalmunk nem marad el, ebben bizton

hihetünk. Ne feledjük: a valódi szeretet esetében a saját magunk és

mások iránti szeretet egymástól eláválaszthatatlan! Tehát a

mártíromsággal járó önfeláldozás a munka oltárán nem valódi

szeretet, és ne csodálkozzunk, ha környezetünk egyáltalán nem értékeli

erőfeszítéseinket, és egyre többet követel tőlünk, miközben viszonzást nem

kapunk.

Kérdések: Mit jelent számodra a munkád? Mennyire élsz át örömöt,

szeretetet a munka által? Erőfeszítéseid arányban vannak-e az elért

eredményekkel, és az örömmel, amit a munkavégzés során átélsz? Azt

csinálod-e, amit valóban szeretsz, vagy haladsz-e afelé? Képes vagy-e

minden tevékenységedben felfedezni a szépséget és az öröm pillanatait?

Tudsz-e hinni abban, hogy a kitartóan, egymás után megtett céltudatos

lépések elvezetnek célodig.

Domján Mónika

...................................................................................................................

 

somogyi_peter.jpg 

Somogyi Péter lélekszerelő, hagyaték őrző

Munka

 

Munka, tevékenység...

Aki nem dolgozik, ne is egyen...

Voltak idők és többségében így volt, amikor a munka kiemelt szerepű

tevékenység. Vajon ez ma is igaz? Vanak túlzások is?

Egy mostanában igen elterjedt tévedéssel kezdeném. „Az eredményért

keményen meg kell dolgozni!” Nos, ez egy igen népszerű gondolat. Nagyon

sokan a szüleinktől, nagyszüleinktől tanultuk.  Voltak idők, amire a mai kor

embere nem nagyon emlékszik. Ez az az idő volt, amikor mindenki azért

dolgozott, kevés kivétellel, hogy étel kerüljön az asztalra. Sokszor ezért éjt

nappallá téve kellett dolgozni, vagy a kevés vagy a rossz minőségű föld miatt.

Sokszor háborúságok súlytották az embert és a halandóság is gyakoribb volt.

Mégis az életért küzdve megtermeltük a mindennapra valót. Valószínűleg

innen ered ez a mondás, amikor az élelem megtermelése bizony kemény

mindennapos fizikai munkát kívánt.

Mindezek mellett persze az okosabb gazda, tudással, tudta javítani az

esélyeket és könnyíteni a dolgát. A vetésforgó, az egyes növények egymás

mellé telepítése, a többféle termény termelése, amellyel a természeti

csapások kárai kompenzálhatók, mind ilyen nehézséget könnyítő tudás. De

ettől függetlenül a fizikai munka megkerülhetetlen volt. KEMÉNYEN KELLETT

DOLGOZNI! A technikai fejlődés persze aztán a fizikai munka egy részét

kiváltotta. Ma nem a fizikai teljesítmény az eredményesség alapja. Mégis

mintha lett volna valami nagyszerű a fizikai munkában. Ma azt látjuk, hogy

amíg régen fizettek egy vagon kipakolásáért, ma mi fizetünk azért, hogy

vagonnyi súlyt emelgessünk súlyként, hogy végre fizikailag is lefáradjunk.

Viccesnek tartom, amikor egy menő fitness centrum látogatói a futópadról

nézik a parkot és úgy futnak, amikor a parkban is tehenék ezt, kint a friss

levegőn, a fák között, energetikailag is töltődve. Persze van erre is

magyarázat, hogy a terhelés..., meg...

Közben azt sem felejtem, hogy a nyomdámban időnként bementem a

kötészetre és lehajtogattam 500 meghívót. A kötészem kérdezte is, miért

teszem. „Mert, látod, ezt az 500 db-ot én készítettem.” Szóval, azonnal

látszott a munkám eredménye. Szellemi munkát végzőknél ez sokszor

hiányzik. Mi lenne a tanulság? Amennyiben a szívedből jövő munkát végzed,

ha elfáradsz is, nem érzed azt nagy bajnak, sőt jó érzés tölt el közben. Tehát

elmondható, nem kell keményen megdolgoznod mindenért. Pontosabban, ha

látod a célt amiért teszed és az jó érzéssel tölt el, akkor az nem is olyan

nehéz. Miközben minden olyan dolog igaz a munkára is, amelyek a cél

megvalósításhoz elengedhetetlenek. Kitűzöd a célt, majd teszel is érte, elég

sokáig, mindaddig amíg el nem éred a célt. Jó, ha a munkának az

eszközkeresésen kívül is saját célja van. Mondjuk 500 szépen hajtott

meghívó. 

Somogyi Péter, Lélekszerelő, Hagyatékőrző



 

 






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 77
Tegnapi: 184
Heti: 261
Havi: 3 990
Össz.: 927 512

Látogatottság növelés
Oldal: 2015 augusztusi írások Munka témában
Ezo Hírnök - © 2008 - 2024 - ezohirnok.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »