Az érzelmek tudatosításáról 2017.09.27.
Kérem Anubisz, a Felettes Énem, a Föld, Imhotep, Jézus, Mária
Magdolna, Máriaanya, Mihály arkangyal védelmét a teljes
energiarendszeremre, beleértve a fizikai testemet, a helyre, ahol
tartózkodom, az olvasás, értelmezés teljes ideje alatt, mely
áthatolhatatlan, minden tisztátalan, ártó energia, tisztátalan, ártó
lény számára. Kérem Jézust és Merlint, vigyék el gyógyító helyére,
arról a helyről, ahol tartózkodom, mindazt a tisztátalan szándékú,
szélsőséges, manipulativ, ártó energiát, tisztátalan, ártó lényt, mely
a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása, és az egészségem
megőrzése mellett elvihető gyógyító helyükre. Kérem Jézust és
Merlint, a lenyomatok gyógyítására mind magamnál, mind
másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat törvényének
tiszteletben tartása mellett lehetséges. Kérem, elfogadom,
engedem magamon keresztül átáramolni: az elfogadás, tiszta
szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke,
bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség,
együttműködés, jóság, bölcsesség,szeretet,pártatlanság
energiákat.
Jelenleg igen erős az asztrális szennyezettség, amiről valaki vagy tud, vagy
nem, vagy kezeli a történetet például elvitelkéréssel, vagy nem. Bizonyos
megértési és rezgésszinteken, jól érzékelhető az a ragadós, nyúlós massza,
ami ilyenkor körbeveszi az embert. A “csontokig hatoló” nedvesség és
hideg, hidegrázásként jelentkezhet egyeseknél, a belső meghittség,
otthonosság érzései (már ha voltak ilyenek), úgy eltűnhetnek az ember
környezetéből, mintha sosem lettek volna.
Tudatosság hiányában, az ember könnyen rácsatlakozhat erre a masszára,
hangulata elromolhat, s a szerint alakulhat, éppen melyek azok az emóciók,
melyek aktuálisan uralják a köztudatot. A magyarországi köztudati
folyamatokra, a haragon, dühön kívül, a depresszív, beletörődöm,
reménytelen, elkeseredett, kétségbeesett, hisztérikus stb. érzelmek
jellemzők, melyekre, mivel nagy tömegben vannak jelen a köztudatban,
tudatosság hiányában igen könnyű rácsatlakozni. Ezt ki-ki érzékelheti a
“saját bőrén”, amikor például látszólag nincs különösebb oka rá, mégis
“rossz a hangulata”.
Azért írom azt, hogy látszólag, mert amennyiben a rácsatlakozás
megtörtént, annak bizony van oka, mégpedig az egyén tudattalan
működése. Másképpen megfogalmazva, az ok ott van, csak az ember nem
tud róla, hiszen, amennyiben nem lenne oka a rácsatlakozásnak,(a történet
“okafogyottá” vált) rácsatlakozás sem történne.
Személyes érintettség, tehát minden hangulati ingadozás esetében van,
különben az ember egyszerűen csak jó lelkiállapotban lenne.
Magasabb megértési és rezgésszinteken, ez a történet jól érzékelhető, a
személyes érintettség tudatosításával és feltisztításával pedig, az ember
igen sokat tehet a lelki egészségéért.
Ezen a fórumon többször is írtam már az asztrális és mentális
túlműködésekről, ahogy arról is, hogy a magyarországi köztudati
folyamatokra, jelenleg a mentális túlműködés jellemző.
Nagyon leegyszerűsítve a történetet, köztudati szinten a gondolatok
egymást “túllicitálva hömpölyögnek”, míg a hozzájuk tartozó érzelmekkel
egyáltalán nem, vagy alig van foglalkozva. Az ember test/lélek/szellem
hármasságából tevődik össze, amennyiben az egyik szint túlműködik, a
másik szint pedig alulműködik, az egészen biztosan zavart okoz az ember
egészségi állapotában. Fenti gondolatmenetre visszatérve tehát, ha valaki
nem foglalkozik az érzelmeivel, az egészen biztosan zavart okoz a testi-lelki
állapotában . Hasonlóképpen van ez a köztudati folyamatok esetében is,
vagyis a jelenség káoszt és zűrzavart von maga után. A magyarországi
köztudati folyamatokat elnézve, nincs is min csodálkozni.
A jobb érthetőség kedvéért, személyes tapasztalatokat szeretnék
megosztani veletek. Alacsonyabb megértési és rezgésszinten, személy
szerint nagyobb jelentőséget tulajdonítottam az érzelmeknek, mint a
gondolatoknak. Ez azt jelenti, hogy élethelyzeteimben, a döntéseket,
nagyrészt érzelmi alapon hoztam meg. Mindehhez társult egy plusz
érzékenység, melynek segítségével, olyan dolgokat is érzékeltem egyes
emberekről, melyeknek azok nem voltak tudatában, vagy igyekeztek
elrejteni a külvilág elől. Nehezebb élethelyzetekben ugyanakkor,
tudatosítás hiányában, bizony nem egyszer elsodortak az érzelmeim, mely
helyzeteket egyáltalán nem, vagy csak részben tudtam kezelni. Számomra
megtanulni jobban odafigyelni a mentális folyamataimra, vagyis
megtanulni egyenrangúnak elfogadni az asztrális és mentális
folyamataimat, komoly kihívást jelentő feladat volt, amit vállaltam, mert az
“érzelmi sodródást”, részemről be akartam fejezni.
Akkoriban komoly konfliktusokba tudtam keveredni olyan emberekkel, akik
döntéseiket érzelmeik kizárásával, “hideg fejjel” hozták meg, mert
egyszerűen elbeszéltünk egymás mellett.
Hasonló esetekben ugyanis, a gondolatai sodorhatják el az embert, egy
olyan kölcsönös kommunikációban pedig, melyben az egyik felet az
érzelmei, a másikat a gondolatai sodornak el, nincsen találkozási pont,
hacsak a sodródást nem tekintjük annak (pontosabban, van lehetőség a
találkozásra, ha a két ember között erős kötelék van, melyet mindketten,
tudatosan, a saját fejlődésük javára tudnak fordítani).
Egy mentális folyamatait előnyben részesítő, vagy mentálisan túlműködő
embernek, megtanulni tudatosítani az érzelmi folyamatait, legalább akkora
kihívás lehet, mint számomra megtanulni tudatosítani a mentális
folyamataimat, ám, ha az ember egészségesen akar élni, előbb-utóbb ez a
járható út.
Itt megjegyzem, ahány ember, annyiféle, fajta működés, melyek
folyamatában változnak, csupán a jobb érthetőség okán, nagyon
leegyszerűsítve, vettem alapul a fenti kétfajta működést. Magasabb
megértési és rezgésszinteken, eme működések jelentősége is csökken, s
egyre lényegesebbé válik az, hogy az ember elfogadja önmagát és a
környezetét olyannak, amilyen.
Hogyan lehet érzelmeket tudatosítani?
Több, mentális folyamatait előnyben részesítő ember esetében
tapasztaltam, mikor az érzelmek tudatosítását kapták feladatnak, ilyen,
vagy olyan okból kifolyólag, lezártak.
Egyes esetekben zavart csend kísérte a kérést, más esetekben, az egyén
hosszú gondolatmenetbe kezdett valamiről, amiről úgy gondolta, hogy azt
érzi stb.
Hasonló helyzetekben nem is magával az értelmezéssel lehet gond, hiszen
a tudatosított érzelem, maga az érzés, hanem az érzelmek felismerésének
és beazonosításának aktuális hiányáról.
Ez érthető, hiszen, ha valaki mentál szinten érzi magát biztonságban,
asztrál szinten kevésbé, vagy egyenesen fél az asztrális folyamataitól, az az
ember valószínűleg mindent el fog követni, hogy a feladatot azon a szinten
oldja meg, ahol biztonságban érzi magát (konfortzóna).
Az “azt gondolom, hogy ezt érzem” hozzáállás, éppen elegendő ahhoz,
hogy az ember kapcsolatteremtés helyett, aktuálisan megszakítsa
kapcsolatát asztrális szintjével, vagyis az érzelmek tudatosítása helyett,
“agyalni fog rajtuk”. Szélsőséges helyzetekben, a hárítás hatására, az is
előfordulhat, hogy az ember elkezd szédülni, erőteljes álmosság törhet rá,
akár el is ájulhat.
Nem egyszer tapasztaltam 1-1 terápia során, mikor az került szóba, mit
érez az egyén azzal kapcsolatban, amiről éppen beszél, az volt a
válasz, hogy “nem tudom”, vagy az, hogy “semmit”.
Bizonyos esetekben, amikor egy terápiás beszélgetés eljut eddig a pontig, s
a terapeuta “nem lapoz”, hanem olyan légkört teremt, melyben ő is, a
másik ember is biztonságban, elfogadásban, szeretetben érzi magát, az
addig elzárt érzelmek is képesek felszínre kerülni. Sokszor ehhez elég a
csend is, melyben érezhető az elfogadás és a szeretet.
Egy mentális folyamatait előnyben részesítő ember számára, kezdetben
ijesztő érzés lehet “érezni”. Az ember védtelennek, sebezhetőnek,
gyengének érezheti magát, s bizony időt, türelmet, kitartást stb. igényel a
megerősödés.
Itt azért kitérnék egy másik esetre, mikor a terápiás beszélgetés ezen
pontján, az ember még inkább bezárkózik, mint addig, s a védtelenség,
sebezhetőség érzéseinek elkerülése okán, energetikai támadást indít a
terapeuta felé.
Ebbe a témába nincs szándékom mélyebben belemenni, annyit azért
megjegyeznék, bizonyos esetekben az egyén úgy érezheti, “minden áron és
minden eszközzel meg kell védenie magát”, s amennyiben a terapeuta
“nincs a helyzet magaslatán” (elfogadás energia magasabb minősége), a
kibontakozó hatalmi játszma hatásai, kiszámíthatatlanok lehetnek.
Az asztrálszint legalább olyan tág és izgalmas, mint a mentálszint. Itt is
vannak nagyon alacsony rezgésű érzelmek, nagyon magasak és a kettő
között még számtalan varriáció.
Ahhoz, hogy az ember megtanuljon tudatosan választani ebből a
sokaságból, fontos megismernie a “terepet”, melyről választ, amihez az
egyik legfontosabb lépés, az őszinteség. Jelen időszakban nem egyszer
tapasztalom azt, hogy amit valaki kimond, annak gyökeresen az
ellenkezője jön át asztrálisan. Sok oka lehet a történetnek, van, aki ezt
tudatosan csinálja, van, aki egyszerűen nem képes szembenézni a valódi
érzelmeivel, mert nem tartja szalonképesnek azokat, vagy túl fájdalmas a
szembenézés stb., ám bármi is legyen az ok, sok esetben az ember saját
magát fosztja meg a feldolgozástól, a gyógyulástól, saját magának okoz
további fájdalmakat.
Vajon mi értelme van annak, hogy például a fájdalom elkerülése okán,
valaki további fájdalmakat okoz saját magának?
Amennyiben valaki szalonképtelennek tartja a dühét, a kárörvendését, a
gyilkos ösztöneit és fél megismerni ezeket a részeit, az vajon nem fél-e
attól, hogy bizonyos élethelyzetekben, éppen a nem ismerés okán, nem
lesz képes “megfogni” az érzelmeit?
Az érzelmek tudatosítása, mint már írtam, az őszinteséggel kezdődik. Azzal
például, hogy beismerem, valami nemcsak hogy nem esik jól, hanem
egyenesen fáj, s az illetőt, akinek a fájdalomokozást tulajdonítom,
legszívesebben megfojtanám egy kanál vízben. Lehet, hogy azt gondolom,
kívülről senki sem okozhat nekem fájdalmat, csak én, saját magamnak, (a
spirituális ego hitrendszerének egyik programja ez, mely magasabb
megértési és rezgésszinten amúgy sem igaz), ám attól még nem ezt
érzem. Amennyiben egy mentálisan erős ember, valakire rá akarja
erőszakolni az akaratát, az bizony nagyon tud fájni a “megerőszakolt”
embernek, ezért aztán nagyon nem mindegy, milyen szándékkal cselekszik
valaki, egyáltalán tud-e a szándékáról, s ha felismeri, hogy az mégcsak
nem is jó, változtat-e ezen.
Fontos felismerni, hogy ha valakinek egészen más érzelmei vannak egy
történettel kapcsolatban, mint amilyenek a gondolatai, ennek mindig van
egy mélyebb, általa még nem tudatosított oka. Ez nem baj, ez a tanulási
folyamat része, az előkerülő, alacsony rezgésű érzelmeket pedig
hasonlóképpen el lehet vitetni kéréssel gyógyító helyükre, mint a
gondolatokat.
Nyílván az asztrális folyamatait előnyben részesítő ember esetében, a “mit
gondol” 1-1 helyzettel kapcsolatban kérdés feltevése tud sokat segíteni,
hiszen hasonló esetekben a mentálszint felé való nyitás a cél.
Miért fontos, hogy az ember megtanulja egyenrangúnak elfogadni asztrális
és mentális folyamatait?
Sokszor leírtam, most is megteszem. A Föld rezgésszintjének
emelkedésével, a harmadik dimenziós működések felbomlása zajlik, vagyis
az alá/fölérendeltségben történő működéseké is. Ez azt is jelenti, egyre
kevésbé lesz lehetőség arra, hogy valaki előnyben részesítse az asztrális,
vagy mentális folyamatait. Megteheti, szabad akaratában áll, ugyanakkor
valószínűleg egyre kevésbé fogja tudni elnyomni azokat a részeit, melyek
eddig elfojtásban voltak, vagyis egyre inkább fog szenvedni.
Mentális túlműködés esetében például, az addig elhanyagolt és
tudatalattiba söpört érzelmek, nagy számban és kontrollálatlanul törhetnek
felszínre, az egyént, annak környezetét, elsodorhatják az érzelmek.
Asztrális túlműködés esetében, az addig elhanyagolt gondolatok törhetnek
felszínre, az egyént, annak környezetét, a gondolatok sodorhatják el.
A magyarországi köztudati folyamatokra jelenleg jellemző mentális
túlműködés tehát, előbb-utóbb valószínűleg átfordul asztrális
túlműködéssé, aminek jelenleg is vannak felismerhető jelei (pl. nyilvános
dühkitörések), mindez pedig egyre inkább azt jelezheti, hogy aki eddig nem
tette, annak ajánlatos foglalkoznia az érzelmeivel is. Az asztrálsík nemcsak
dühvel, fájdalommal, elkeseredéssel van tele, hanem örömmel, reménnyel,
s még számtalan csodálatos érzelemmel, melyek megismerésével az ember
igen sokat tehet életminőségéért, no, meg a napi szintű, jobb hangulatáért
is.
2017.09.27.
írta: Serrano-Correcher Maria-Luisa
Kérem Jézust és Merlint, vigyék el gyógyító helyükre, arról a helyről, ahol
tartózkodom, mindazokat az ártó, tisztátalan energiákat, lényeket, melyek
akár az olvasás, értelmezés alatt, az elfogadás, tiszta szándék,
együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom,
megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság,
bölcsesség, szeretet, pártatlanság, őszinteség, érdeklődés, belátás,
türelem, szelídség, felelősségvállalás, egészség, derű, elismerés,
elégedettség, életöröm, életkedv, figyelem, tisztelet, tudatosság,
nyitottság, tisztánlátás, hiánya, csekély, illetve túlzott volta miatt, a
Föld energiarendszerébe kerültek, és a szabad akarat törvényének
tiszteletben tartása és az egészségem megőrzése mellett, itt és most,
elvihetők gyógyító helyükre. Kérem Jézust és Merlint, a lenyomatok
gyógyítására, mind magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a
szabad akarat törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges. Kérem,
elfogadom és engedem magamon keresztül szabadon átáramolni: az
elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom,
béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség,
együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet, pártatlanság energiákat.