Böde István jógaoktató
Az ember embersége
Van embertelen "ember"? Igen...mert ez a lény brutálisan
kegyetlen,teljes önzésével kíméletlen,semmilyen emberséget nem
tanusít. Hiszen az emberség fogalma úgy értelmezhető,hogy mások-
különösen a rászorultak- iránti jóindulatot, segitőkészséget jelent. Van
erkölcsi tartása, becsülete, tisztességtudása az emberséges,
humanitárius lelkitestvérünknek.
Az ember /Homo Sapiens/ deffiniciója szerint: gondolkodásra, értelmes
beszédre, termelőeszközök készitésére, kultúra teremtésére való
képességével az élővilágból kiemelkedő legfelsőbbrendű élőlény.
Kiegészítésül hozzátenném: szeretetben teljességre törekszik,
valamilyen tudatszinten van spiritualitása,- ebből is fakadóan kellő
értelmi,erkölcsi színvonalon álló személy.
Nos , tiszta lelkiismerettel állítom: a hétmilliárd fős emberiség nem
minden egyes tagja nevezhető embernek az imént felsoroltak alapján.
Mert ugyan a személyi okmányai alapján emberként tartják számon azt
a humanoidnak tűnő démont, aki könyörtelenül lemészárolta fiatalok
tucatjait Norvégiában. Más esetben egyesek válogatás nélkül lőttek
ártatlan diákokra, felnőttekre.
Mert oly korban éltünk és élünk, mikor a hatalomvágytól
megrészegültek"önként kéjjel öltek" - mert gyilkolni mámoritó
felsőbbrendű érzést jelenthet. Akár az embertelen és barbár
fasizmusról, vagy kommunizmusról...akár a jelenkor rosszul értelmezett
szabadságának szabadosságáról van szó.
Embernek nevezhetők-e azok, akik egy tíz éves kisfiut véresre vernek,
és élve eltemetik....vagy aberrált ösztönök késztetésére vérszerinti
kiskorú gyermeküket szexuális együttlétre kényszeritik
rendszeresen...más esetben évekig tartanak fogva egy világtól elzárt
helységben egy vagy több nőt szex rabszolgaként...és még hány
hasonló bűneset van a világon?
Nos, akkor ezek állatok? Nem- mert az állat beteges élvezetből nem öl,
nem fajtalankodik, és nem tart fogva más állatot.
A Bibliában szereplő "világvége" téves fordítás eredménye, ehelyett egy
kornak végéről beszélhetünk-jelenleg egy korszakváltás hajnalán
vagyunk. Földünkön fokozódik az erős polarizálódás, az ellentétek
kiéleződnek. Naponta kell tudni döntenünk, hogy a fényhiányos
sötétség, vagy a Fény világa felé fordítjuk tekintetünket, ezért felelősek
vagyunk.
Egyrészt az asztrálsík hatalmas érzelem szörnyetege hat az emberre,
mélységekbe vonz: a gyűlöletes indulatok, káros szenvedélyek, a
pusztulás és szellemi elbutulás irányába befolyásol.
Ez a démoni hatás keres és talál emberáldozatokat,hogy megszállja,
uralja azokat: a Démon egy parazita, a hatalomba tébolyultságra
alkalmas, tudatködösítésre vágyó, vagy egy gyenge jellemű emberre
van szüksége.No igen, mindezeknek karmikus okai vannak. Az ilyen
alacsony rezgésű emberek aurája kihat a különböző háborúk és sokféle
katasztrófák létrjöttére. Aura szmogban élünk.
Egyúttal olyan korszakban is élünk, mikor az emberek tömegesen
ébrednek isteni eredetükre. A kozmoszból magasabb rezgésü energiák
áramlanak az emberiség felé.
Eljött az ideje annak, mikor a Föld élővilága felemelkedik a szivcsakra
szintjére - ebben integrálódik az ember fokozottabb fejlődésvágya és az
isteni leáradó kegyelem.
A Vizöntő kor számos emberének az emelkedett rezgésű kisugárzása
szétárad és összekapcsolódik egymással: az új kor archetipusa a Homo
Christiánus, a szeretet embere.
Ennek a csodának vagyunk tanúi és részesei, jelen napjainkban.
Minden szívből fakadó gondolatunkon, törekvésünkön és
tevékenységünkön áldás van. Ez pozitiv értelemben a
magánéletünkben, és globális értelemben is változásokat hoz létre.
Ahogy a kozmikus sugárzás a fizikai világunkon akadálytalanul áthatol,
ugyanígy a láthatatlan világok magasabbrendű rezgései áthatják aura
rétegeinket, szellemünket.
A hagyományos fizikai törvényekkel foglalkozó tudomány szerint
"ugyanazt a teret egyidőben csak egy test foglalhatja el". Az ezoterikus
axióma szerint: ugyanazt a teret, akár végtelen számú más testek is
elfoglalhatják. Ez lehet számos éteri,asztrál,és mentál test...melyek akár
negativ vagy pozitiv kisugárzásukkal hatnak ránk. Van, aki úgy
müködik,mint egy szivacs: magába szívja a környező energiákat, igy a
káros lelki hatásokat is-melynek sorsdöntő jelentősége lehet élete
következő időszakában.
Éberségre, tudatos életre, szeretet mentalitásunk megőrzésére van
szükségünk, hogy megmaradjunk emberséges embernek.
Baráti kéznyújtással: Böde István jógaoktató
...................................................................................................................
Domján Mónka pszichológus, önismereti tréner
Mi végre él az ember?
Az ember bio-pszicho-szociális-spirituális lény. Azaz rendelkezik fizikai,
szellemi, érzelmi, társas és transzcendens vonatkozásokkal. Jó és rossz
egyszerre. Alkalmazkodik a valósághoz, miközben a saját valóságában
él. Roppant kreatív és végtelenül konzervatív. Az ember sokféle,
bonyolult, tökéletlen, ellentmondásos és mégis teljes úgy, ahogy van.
A minap az a felismerés nyilallott belém, hogy az élet egyetlen végső
célja az ember saját lényének megismerése. Az önismeret nem eszköz
ahhoz, hogy jobban éljünk, hanem maga a cél. Amikor úgy tudom
szemlélni világunk történéseit a maguk szépséges és fájdalmas
mivoltában egyaránt, hogy egyszerűen csak értem, mi történik, és
mindezt elfogadom úgy, ahogy van, akkor végtelen megnyugvást érzek.
Amikor nem akarok megszüntetni semmilyen jelenséget, hanem abból
indulok ki, hogy ami van, az okkal létezik, bármennyire nem tetszik
nekem, azonnal benne vagyok a valóságban.
Holnap választások lesznek Magyarországon. Sokáig azon az
állásponton voltam, hogy nem megyek el szavazni, mert ahogy ez az
egész zajlik, azzal nem tudok azonosulni. Senkire sem tudnám jó szívvel
leadni a voksomat...
De mit teszek azért, hogy másképp legyen? Semmit. Nem lehet, hogy a
valóság és a felelősségvállalás elől menekülök éppen? Hiszen a valóság
pillanatnyilag ilyen. Ebben a helyzetben kell állást foglalnom, ha benne
akarok lenni a buliban, és gyakorolni akarom a befolyásomat a világ
működésére. Tehát az a feladatom, hogy az adott szituációt minél
alaposabban végiggondolva megszüljem a tőlem telhető
legszínvonalasabb, leghitelesebb döntést. Valójában minden pillanatban
ez a feladatom.
Olyan egyszerű így élni! Nem kell a tökéletességre törekedni, elég csak
a most elérhető legjobb megoldást megkeresni. És ezzel máris léptünk
egyet a tökéletesedés irányába. A humanisztikus pszichológia képviselői
szerint, minden emberben ott munkál az önmegvalósítás szándéka. Az
viszont egyéni, ki milyen úton halad saját maga legjobb változatának
megalkotása felé. Van, aki csak egészen kicsit halad előre egy
emberöltőnyi idő alatt, más pedig látványosan fejlődik. A fejlődés
tempója, ritmusa is egészen eltérő lehet egy ember életén belül: vannak
megtorpanások, elakadások, visszaesések, máskor pedig
rakétasebességgel indul meg az illető, és szinte egy csapásra rendbe
jönnek reménytelennek látszó kapcsolatok, és rég eltemetett álmok
kerülnek elérhető közelségbe.
Számomra az ember lényege saját legjobb verziójának létrehozása.
Egyéni szinten és az emberiség szintjén egyaránt. Elkeseríthetne, hogy
milyen messze vagyok még ettől a céltól, és a világ kaotikus,
szenvedéssel teli látványától is lelombozódhatnék. Ha csak erre
figyelünk, így is járunk! De elég kinézni az ablakon a friss zöld levelekre
és a virágzó gyümölcsfákra, hogy meglássuk, mekkorát tévedünk, ha
csak a tökéletlenségekre gondolunk! Számtalan lehetőségünk van, amit
még nem aknáztunk ki, hogy világunkban és az emberi természetben
rejlő szépséget, mélységet megéljük és kibontakoztassuk. Fel a fejjel,
Ember, nem hiába vagy a világon!
Domján Mónika
...................................................................................................................
Somogyi Péter hagyományőrző, lélekszerelő
Az EMBER
A hatodik napon, az Isten embert teremtett a saját hasonlatosságára,
hogy uralkodjék a világ felett. – Gilgames eposz
Az Isten megteremtette az embert. Aki képes uralkodni a világ felett.
Képes, de vajon teszi-e? Szerintem nem. Nem mondhatjuk, hogy
uralkodnánk a világ felett. Az uralkodáshoz először is alázat kell! Az
uralni kívánt dolgok tisztelete! Az ember viszont az Istentől elszakadva,
a valójában illúzió profán térben tevékenykedve, önnön
felsőbrendűségétől eltelve, nem képes környezetének tiszteletére, így
az URALKODÁSRA SEM!
Mert AZ URALKODÁS, AZ SZOLGÁLAT, ahogyan a hatalom gyakorlása is,
NEM PEDIG HATALMASKODÁS! Ezt nem ártana elfelejteni. Éppen úgy,
mint azt sem sokan tudják a miniszter szó jelentése is szolga. Komoly
vezető, csak az lehet, aki felelősséget tud vállalni és szolgálja az általa
irányítottakat! Sőt tovább megyek, SZERETNI IS ILLENE ŐKET!
SZERETNI!
Ezen gondolkozzunk el egy kicsit!
Vajon hol tartunk ebben? Tudunk így viselkedni? Képesek vagyunk? Felül
tudunk emelkedni a saját kicsinyes ÖNZŐ valóságunkon? Nem úgy tűnik.
Szóval, tisztelet és alázat nélkül nem fog menni az, hogy EMBEREK
legyünk a szó nemesebb értelmében. Persze ehhez hozzájön az a tény
is, hogy most is, külön, külön próbálunk boldogulni, nőként, illetve
férfiként, miközben ez is egy lehetetlen vállalkozás. Ugyanis a 6. napon
teremtett ember, se nem férfi, se nem nő, hiába is akarják egyesek ezt
így vagy úgy feltűntetni. A hatodik napi ember még a szétválasztásunk
előtti EMBER, aki URALKODNI képes a világ felett! Ma pedig ketté
vagyunk választva, férfivá és nővé. Mint ahogyan az Enoch könyve
mondja: Az Isten kettészakította az embert, férfivá és nővé. Mindez
pedig a mi magyar hagyományunkban is tükröződik, hiszen a
házasságban van a férj – fél, akinek egy fele-sége van. A moldvai
csángók, akik pedig még a nyelvújítás előtti magyart beszélik, így
mondják: asszony fele-ség és ember fele-ség.
Az EMBERRÉ váláshoz, először meg kell tanulnuk, összeolvadni a
társunkkal, létrehozva a 6. napi EMBERT, majd a megfelelő tisztelet és
alázat mellett lehetünk esetleg képesek URALKODNI A VILÁG FELETT!
KETTEN, EGYKÉNT! Sehogyan másként.
Somogyi Péter
...................................................................................................................
Zsa Zsa Tudos-Akia
Az Ember
A darwini evolúció, ahogy a többi modern felfedezés, a világmindenség
figyelmen kívül hagyásától szenved. A Föld, mint univerzum nem állja
meg a helyét a végtelen számú galaxis által alkotott, és állandóan
növekvő Egységben. Ennek fő oka az, hogy minden egymásrahatásban
él, és semmit nem lehet elkülöníteni környezetétől az eredet
meghatározása pillanatában. Érdekes itt megemlíteni, hogy az ember
szó az angolban parazsat jelent. Azt a parazsat, ami már átélte a tüzet,
ami már megnyugodott és letisztult, ami már csak éltet, meleget ad és
alkotó erővel bír. Ez az ember útja. A fellángolások, függően méretüktől
és erejüktől, hozzáadnak a végső parázs minőségéhez.
A félreértések elkerülése végett, én földlakó lelkeknek nevezem az
embereket. A bolygó behatárolja a lakhelyet és ezzel együtt a fizikai
létet, valamint az energetikai felépítést. Azonban nem minden földlakó
lélek.
Vannak közöttünk robotok, földalatti civilizációkból és más bolygókról
ideiglenesen áttelepült lények is.
A lélek, mint egy osztódásra képes tudás, halhatatlanságában állandó
fejlődésben van. Minél tudatosabb ez a fejlődés, annál nagyobb
eredménnyel jár. Az előrehaladás – mivel visszafelé nem lehet menni –
az állandó változások következménye. A mozgás a lét éltető eleme, ami
az egész mindenséget életben tartja. Nélküle a bolygók és lények
egymásra-hatása, így a gravitació is megszűnik és az egész mindenség
beleesik a fekete lyukba, ahol egy másik univerzum segítségével újra
teremtődik.
Tulajdonképpen ez történik az emberek mindennapjaiban. Mint az egyik
AKIA útmutató mondja: Az ember újra kell hogy teremtse önmagát teste
örökkévalóságában, el kell fogadni, hogy a félelmek, agymosás és
lustaság ellenére, akár akarja az ember, akár nem, az univerzum megy
tovább és a lehetőségeihez képest fejlődik.
A Föld a mindenség legnehezebb iskolája, ami komoly evolúciós fejlődést
kínál a tanulók számára. Hosszú évek munkájának eredménye az a
meggyőződés, hogy minden egy spirálon halad. Ezen a spirálon
piramisok vannak, mint a négydimenziós élet alapformája. Ez a
felfedezés segít megérteni a mikro és makrokozmosz
egymásrahatásának törvényszerűségeit, amik elengedhetetlen
összetevői a földlakó lelkek életének. Az ember a mikrokozmoszában él,
ami gondolati szabadságának és bátorságának eredmenyeképpen,
állandóan bővül és egyre mélyebben összekapcsolódik a
makrokozmosszal. Minden ember mikrokozmosza, vagy
ahogy manapság divatosan hívják, komfort zonája - más. Van, akinek a
szobaajtóban véget ér és vannak, akik szívesen járnak át dimenziókon
is, hogy új tapasztalatokat szerezzenek. Itt csak azt kell megérteni,
hogy a kényelem az elmúlás felé vezető út. A mindenkori
mikrokozmoszban meg kell találni a leggyengébb láncszemet, aminek
elszakításával az kibővül és megalakul egy új mikrokozmosz. Aztán itt is
minden felfedezésre kerül, tapasztalatok tudássá válnak és új lehetőség
adódik a kitörésre. Ez az ember dolga és élete.
A legnagyobb visszahúzó erő ebben a feladatban a félelem. A magyar
nyelv, - a mágusok nyelve - mint a legősibb, képekben beszélő
gondolatközlő rendszer, itt is segítséggel bír. A félelem az fél elem, ami
ismeretanyag hiányt hordoz, és mint tudjuk fél tudás sokkal
veszélyesebb, mint a teljes sötétseg. Mint ahogy a Biblia is
mondja: boldogok a lelki szegények, mert övéké a mennyeknek országa. Ez
a mondat egy jó példája az egész vallásrendszernek. Visszatérve a
félelemhez, azt, egy kis életösztönnel és kíváncsisággal ki lehet iktatni.
Két fajta félelem van: az egyik az ismeretlentől való tartás, ami minden
körülmények között illúzió, mert nem lehet tudni mi következik; a másik a
múltban már előfordult és átélt tapasztalatok visszaköszönése, amit
azert kapunk újra, mert nem tanultunk a már feladott leckék és életadta
lehetőségekből. Ezek letisztázatlan és nyitvahagyott múltbeli
folyamatok, amik nem engedik a földlakó lelket, hogy lehagyja a múltat
és áttegye magát a jelenbe. Természetesen ez a szóbanforgó ember
tetteinek és gondolamenetének a közetkezménye. A földlakó lelkek nagy
többsége azonban nem így látja és komoly időt tölt azzal, hogy másokra
vagy akár önmagára, valamint környezetére tegye boldogtalansága
okát. Itt említem meg, hogy minden valamiért történik és mindennek úgy
kell történni, mert minden időben mindenki a kepességei 100%-at adja.
Ez a 100%, az energiaváltozások következtében változik, viszont az
adott pillanat behatárolja a lehetőséget. Azt is meg kell érteni, hogy a
boldogság nem mások viselkedésének vagy a környezet adta
lehetőségek függvénye. Az belülről jön és a földlakó lélek tanulásának,
tapasztalatainak eredménye. Amíg hibáztatunk, újjal mutogatunk, nem
élünk a jelenben és az élet elmegy melletünk, mert jelen nélkül nincs
jövő.
Love and peace
Zsa Zsa