Miért éppen most?

Ki nem lelte elsöprő erejét,

tudja-e, mi a szerelem,

s ha nem esett sötét vermébe,

rájött-e, mi a félelem?

 

Meglátta-e, mi a hamis,

a képzelt hiányból fakadó,

a meddő talajon fogant,

maró fájdalmat okozó?

 

Akarni kezdte-e a szépet,

a bőséges termést hozót,

kérte-e tiszta szívéből,

a valóban boldog jelent, s jövőt?

 

Szerelem, szerelem, mondd csak,

miért jöttél el éppen most,

mikor már rég nem kérlek,

s megszépült annyi rossz?

 

Játszani jöttél-e, dalolni szépen,

örülni annak, ami van, s lehet,

vagy csupán napnak fényét,

tükrözöd csalfán nekem?

 

Jár-e a mély verem melléd,

tüzed elemészt csupán,

vagy szelíd, s erős fényed,

közelebb vihet Hozzá?

 

Szenvedély, s unalom között,

mondd, létezel-e valahol,

hol csókunk, s ölelésünk,

nem térről, s időről szól…?

 

Serrano-Correcher Maria-Luisa: Miért éppen most? (2015.04.12)

 

Találkozásaink

Álmomban pipacsmezőn jártam én,

hajamat lágyan borzolta a szél,

ott álltál te is a mező közepén,

kerestél engem e táj, földjén, s egén.

 

Ám szemed nem látta pipacsok szépségét,

bőröd nem élvezte napfénynek melegét,

ott  álltál  közel és vakon előttem,

ölelő karjaid csupán átnyúltak felettem.

 

Hívtad a földet, kérted az eget,

vágyaddal felkorbácsoltad a szelet,

s míg én felébredtem egy békés nap reggelén,

te tovább aludtál, a forgószél közepén.

 

Mélységes álomban, mint ahogy olykor én.

 

Serrano-Correcher Maria-Luisa: Találkozásaink (2015.01.27)

 

Az ajtó

Ott álltál csendben az ajtóm előtt,

azon a borongós szombat délelőtt,

én pedig vártam, hogy megtörd e néma rendet,

szavakba öltsd, mit a lelked talán meglelt,

álarcát dobja le végre a hatalom,

s ajtómon lépjen be szerelmed szabadon…

 

Serrano-Correcher Maria-Luisa: Az ajtó (2014.10.31)

 

Konyhai versike

Harc lesz az élet,

ha harcként éled,

s békés, ha békeként,

mégis egy élet kevés néha,

megérteni a lényeget.

 

Serrano-Correcher Maria-Luisa: Konyhai versike (2014.10.25)

 

Csend II.

Hej, ha a sok zaj elhalkulna,

fáradt elmékre végre csend borulna,

ki körbenézne, elámulna,

mily békés élet az övé .

Vagy félelmében megvadulna,

látása nyomban sötétbe borulna,

 vélt börtönéből zajjal szabadulna,

mintha az életéért küzdene.

 

Serrano-Correcher Maria-Luisa: Csend II. (2014.09.26)

 

Húsvéti sorok 

Mikor már annyi mindent elkövettél,

hogy kihunyjon  benned

a hit, bizalom, remény,

ám azok mégis élnek,

parazsuk nem tud elhamvadni,

szíved oly hőn szerető melegén,

tedd fel a kérdést önmagadnak,

tudsz-e, akarsz-e élni nélkülük.

 

Serrano-Correcher Maria-Luisa: Húsvéti sorok (2014.04.20)

 

Csend

Koppan a kő, tűsarok pergő lépte halkul,

légies árny suhan tova az utca túlfelén,

éjszaka csendje jő, gyengéden ráborul a házra,

ölelő karjaiban  lassan megpihenek én.

 

Serrano-Correcher Maria-Luisa: Csend (2014.03.26)

 

Közel a nap

Közel  a nap, mikor a lélek sötét magányában,

Igaz emberként megszületik a fény,

s hullámok hátán ringó apró bölcsőjéből

gyönyörű virágként nyílik ki a remény.

 

Közel a nap, mikor a tavaszi napfényben,

ember, emberre ismer, s immáron látva, lát,

szemeit többé nem takarja  lista,

ki lehet ő és vajon mit akar.

 

Közel a nap, mikor a messzi bolygók kulcsa,

egyként nyitja az emberszíveket,

újra a csillagok lesznek fényév távolságra,

nem pedig barátok, testvérek, szeretők.

 

Közel a nap, mikor a szemedbe nézek,

kóbor hajfürtöd talán elfedi tekinteted,

füled mögé simítom szépen,

s elmondom neked, mennyire szeretlek.

 

Serrano-Correcher Maria-Luisa: Közel a nap (2014.02.06)

 

Oldal: Versek
Ezo Hírnök - © 2008 - 2024 - ezohirnok.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat