Böde István jógaoktató

A nőiség

 

Ami az élethez kötődik az univerzumban -és maga az ember is - két

pólusú valóság, az ellentétek kölcsönös egymásra utaltságában

kiegészülnek egymás által.

A közismert Yin-Yang ábrában a kinai bölcselet ezt tökéletesen kifejezi: a

körben egymáshoz kapcsolódó fekete és fehér ábra dinamikus

kiegyensúlyozottságot ábrázol.  A fehér a fény, a nappal és az aktivitás-

teremtés időszaka  /Yang/ -a sötét pedig a pihenés, a befogadás és az

érlelődés, harmónia és nyugalom /Yin/. Ennek értelmében a holdtöltét a

holdfogyatkozás követi, a dagály után az apály jön, emberi életünk

analógiájában felébredünk és elalszunk,ki és belélegzünk...és az emberi

csodában is: a befogadás aktusában az anya /YIn/ és az apa /Yang/

kromószómái egyedülálló kombinációt alkotnak a gyermekben.

Ez a kör-szimbólum a férfi és női pólus egymással szemben álló

egységének egymásba fonódását jelképezi: egyúttal ott van

mindkettőben a másik oldal magva is. A világos mezőben van egy kis

fekete-a sötét mezőben fehér kör. 

Igen, a férfiben van egy kis női rész /anima/, a nőben pedig egy kis férfi

lélek részlet /animus/.

Ez  modern "civilizált" korunkban-sok kényszerítő élethelyzet és átmeneti

eszmeáramlatok hatására-némileg eltorzult: a nők egy része

elférfiasodott, a férfiak másik része elnőiesedett.

Mit jelent nekem a nő nőisége?   Akihez a kötelező "mindig erős"

férfiszerepem nélkül olykor hozzá tudok bújni, mert befogad kemence

meleg ölelésébe-szeretetébe, /nem taszít folytonos dominanciájával/

befogad az ölébe és lelkébe...és szívéből fakad az óvás,

gyengédségével és lágyságával férfi karakteremet kiegészíti.

Ő "gyenge" nőként több erőt képvisel elfogadásával és

tűrőképességével, mint én aki magabiztos fűtöttségével a világot folyton

át akarja alakítani,belső kényszerességgel mindig csak

alkotnia,teremtenie, változtatnia kell,és ebből a hiedelem körből

önszántából nem tud kilépni.

No igen, nekem örökké izgalmas rejtvény marad a nőies nő: mert

kiszámíthatalan. Elvarázsol, mert olykor hisztis,máskor hozzám

bújik,dorombol és védelmet keres karjaimban...és jó érzés

megcsókolnom azért is, mert így az utolsó szó nem mindig az övé.

Amikor a nő felfedezi igazi önmagát pl.helyét a párkapcsolatban a

gondoskodás örömében,saját egyéniségének másokra ható varázsát, a

nemiség örömét az orgazmus extázisában az önzetlen férfival

együttlétében.

Nos minden férfiléleknek megvan a női pólusa, és minden nőnek a férfi

pólusa - azaz lénye mélyén magában hordozza minden Ádám a maga

Éváját, és Ádámját minden Éva.

C.G.Jung analitikus pszichológiájának értelmezése szerint a férfi női

pólusát rendszerint anyja képe színezi a tudattalan felől. A nőben

akaratlanul is édesanyját keresi a férfi,ha anyja valóban édesanyja volt /

bár a nővére hatása is számit/. Ha nem ez müködik befolyásoló

hatásként marad a másik verzió: a sötét vamp / a "dögös"erotikus és

kacér végzet asszonya / nőideál, vagy a szőke Lorelei, a szépség és

tisztaság animája.  Sok férfi ezek valamelyikébe bolondul bele a duál

komplexusa alapján.    Azért a duálkapcsolat sokkal több a férfi-nő

esetében annál, minthogy az átmeneti hiányszükséglet kielégülése

lenne. A duál kapcsolat karmikus: mindkét fél a sorsában megérlelődött

előző életében arra, hogy a jelenben tartósan összeérjenek egymást

boldogitó párkapcsolatukban.

A női lélek mélyén rejtekező férfi lélek pólus-igénye sokkal

bonyolultabbnak tünik és árnyaltabb, mint pl. az apa komlexus lélektana.

Ha tehetné, legszívesebben több férfi tipust összegyúrna egy egésszé:

a törődésre és ápolásra szoruló felnőtt gyermek,a férfiasságát sugárzó

kivánatos Adonisz, a mindent megbocsájtó és megértő  bölcs öreg

archetipusa...nos, ez a három együtt, egyben nem létezik

Ha már a nőiségről van szó,az a helyzet, hogy a férfi dolga a hóditás,

akkor a nő szerepe még fontosabb:  a csábitás.

Az állatvilágban forditott a helyzet, hiszen a himeket a fajfenntartás

érdekében a Természet feltűnő színekkel és látványos szervekkel-

sörénnyel, agancssal, díszes farokkal stb  -"ruházta "fel,hogy

feltűnjenek. A nőstények színtelensége, egyszerűbb testfelépitése az

utódok érdekét szolgálja elsősorban, mert így beolvad a

környezetébe,nagyobb biztonságban van készülő anyaságában,

kicsinyei gondozásában.

Az emberek között forditva van: a csábitással a " csomagolási"

manőverek /pl a hiányos ruházat,a dekoltázs...ami nem baj/ folyton

változnak.  A nőket ugyan bosszantja,hogy a férfi amnéziája okán nem

emlékszik később arra, hogy a hölgy milyen ruhában jelent meg először,

másodszor... a randin. Mert általában a férfi szeme már az első

pillanatokban vetkőztet - talán ez is oka a sajátos színvakságnak, mert a

színes tollak mögé akarnak látni.

Azt gondolom, a nő nőiességének felfedezésével megerősödik

önbizalma,mert számára ez a legfontosabb.   Nem fontos a szokványos

alapú elvárásoknak megfelelően gyönyörűnek lennie, sőt: van, akit a

természetessége tesz széppé, smink és feltűnő rúzs nélkül. Az

utánozhatatlan és egyedi szexepil az, amivel vonzerőként szexuális

hullámokat /is/ bocsátanak ki magukból. Mellesleg nem csak egy 20 éves

lány lehet szexis, hanem mondjuk az 55 éves korú hölgy is - mert kifelé

csak sugárzik, a nőböl, ami benne van , amitől  egy nő valóban NŐ!

Kivánom a kedves női olvasóinknak, hogy legyenek büszkék csábitó

nőiségükre, éljenek ezzel boldogan a mi örömünkre.

                                                                    

Baráti kéznyujtással: Böde István jógaoktató

.................................................................................................................

 

TündérAnya RaSu spirituális tanító író, költő

 

Varázslatos Nőiségünk

- paradigmáink, belső- és külső szépségünk, mindaz, ami A Nő - 

55 felett...

Ragyogjon Varázslatos Nőiséged  62 évesen, 82 évesen, hiszen

elsősorban Nőnek születtünk, így lehettünk társak, feleségek, anyák,

nagymamák drága csillagom... 

Táska & Retikül...


Amikor egy gyönyörű, napsütéses, madárcsicsergős, rügyfakasztó

reggelen, kéjes nyúztózkodással ébredezve, meglátva a kék eget, hallva

az épp aktuális évszak csodálatos hangjait, eltölt az Életöröm semmihez

nem hasonlítható pazar érzése, felkelsz, wc, fogmosás, tusolás - tükör...

és ott vagy a Sikoly című filmben... 

Hirtelen beborul az ég, elhallgatnak a madarak, a fűfavirág megáll a

növekedésben, kikerekedik a szemed... de akkor sem tűnnek el a táskák

a szemed alól... Ledöbbensz... ezek meg hogy kerültek oda? Nem...

tegnap még nem voltak ott... Valami alpári mély sunyisággal

besettenkedtek éjszakának évadján, az Idő Vasfogának 03:50-es

járatával, és oda csücsörögtek a szemeid alá...

Itt állsz a tükör előtt, teljesen védtelen vagy, sem pénzed, sem kedved a

plasztikai műtéthez, és érzed, ahogyan az öregedés tudatának

iszonyata lassanként kúszik fölfelé a gyomrodból a torkod felé, hogy

élvezettel fojtogasson, amíg aztán ki nem tör belőled feltartózhatatlanul

a zokogás... és ebben a testet rázó zokogásodban ott van az elmúlt

Ifjúság, elmúlt és meg nem élt szerelmek, gyermekeid születése, a

válásod, a világ változása, az elvesztése annak, amit öröknek hittél -

amíg a Tiéd volt... Benne van a tizenhatodik születésnapod, az Első Bál,

az Első Randevú, az Első Csók, és ha kellőképp régóta egyedül élsz, mai

szóval szingliként, talán az Utolsó Csók is, amit még nem követett másik,

hiába görcsöltél megalázó helyzetekben, még megalázóbb idétlen

egyedek még idétlenebb elvárásaival...

Itt kuporogsz a fürdőszobaszőnyegen, a tisztító zokogás már

hüppögéssé szelídült üresjáratával, és nem érted az egészet... Most mi

van?!... hiszen még föl sem nőttem... hiszen még ugyanaz a gyermek

vagyok, akit az Édesapja a nyakába ültetett, hogy lássa a világot... és a

retteneten, az ijedtségen már túl vagy... túlontúl... már üres vagy...  és

nem mégy be dolgozni... pedig tudod, hogy most a táppénzt nem

engedheted meg magadnak, hát szabadságot jelentesz, kockáztatva a

munkád elvesztését, ám képtelen vagy emberek közé menni... ezer

szerencse, ha épp hosszú hétvége van... és jön az ágyból fel nem kelés,

a fogmosás és önmagad elhagyása, halomban a mosatlan

poharak,bögrék garmadája, tányér nem, mert enni nem tudsz, és

különben is minek...

...távirányító a kezedben, látod, hogy mozog meg színes, de hogy mi,

arról gőzöd nincs, nem is érdekel... két napja csöng a telefon, egyszer

nem veszed fel, gebedjen meg, rajtam ne sajnálkozzon senki, elég, ha

én sajnálom magamat.

.és ekkor. csöngetés, kopogtatás nélkül, égszínkék égen nyári

Napfelkelteség-ruhában megjelenik az ágyad előtt a Váratlan Vendég: 

Humor Úr.  Megemeli kalapját, és fülledt nyarak délelőtti  zápor utáni

szénaillatával árassza el önsajnálattól bűzlő szamárfészkedet, arrébb

tolja a három tonna taknyos-könnyes

demegöregedtemistenemderondalettem  papírzsebkendő halmazt,

méltóságteljesen helyet foglal, szemében és szája szögletében hunczut

mosoly; nna, akkor most játsszunk!...  édes gyermekem, sokat vagyok

nálad, de ez már nekem is sok. határozzuk nocsak meg azoknak a

táskáknak , mert ugyebár női táskákról van szó, vagyis retikülökről - a

márkájukat!... mert ugyebár végképp nem mindegy ám, hogy Nő létedre

milyen táskákkal -maradjunk a retikülöknél- is rohangálsz a szemed alatt

itt nap mint nap.

Tehát. mire is formáz? Sportos netalántán ez a két retikül itt a két szép

szemed alatt? mert akkor ugyebár  akkor lehet egy Brunotti és egy

Converse, habár most ippeg nem ragyog csillag a szemeidben, ezt nem

mondhatnám kérlek szépen.

.avagy romantikus retikülöket látunk, egy-két fodrozódó bőrredővel?...

talán Bulgari?  ...avagy sikkesen elegáns? .mert akkor Gucci.  ám ha sok

bánatos könnyet akarsz benne tartalékolni, akkor a Calliope a nyerő.

.és mesélt Humor Úr nekem, táskákról, retikülökről, márkákról, felszárítva

mindeközben a bánat könnyeivel azt a mocsarat is, amelyben ott

tapicskoltam már egy ideje. mert ez velem történt meg csillagom. meg

Veled.

.és behelyettesíthetjük ezeket a ráijedéses pánikretikülöket  bármivel;

szakítás, munkahelyelvesztés, nincsegyvasamsemdebepánikoltam,

elhagytak, megcsaltak, most válok, tőlem válnak,

Istenemmittegyekénmostsegíts-depresszív életérzés. elmúlik. csak

engedd, hogy Humor Úr oda üljön melléd, és átadja a legszebb

Ajándékot, ami csak létezik a világon: a nevetés képességét.

Személy szerint nekem  -még- nincsenek sem táskák, sem retikülök a

szemem alatt, más magam alá kavarodás végett látogatott meg Humor

Úr.  Viszont a Nagy Iskola; a több évtizede hozzám látogató

hölgykoszorú tapasztalatai is velem vannak - hogy tovább adhassam

Neked szentem.

Jó volt most Veled olvasni ezeket a sorokat. Jó volt Veled lenni.

Köszönöm, hogy meglátogattál a Tündér Budoáromban csillagom.


...merj Sírni. merj Nevetni. merj Szeretni. merj Élni.  

                                             
Áldott,Örömteli,Teljes Életet élj itt és most Kedves.  

Legyen az önmagunk varázslatos nőiségére való ráébredésünk felemelő

és előrevivő a mindennapi kis boldogságainkban - ami az Élet... 

Tündérörömöleléssel; RaSu TündérAnya.

 
..és álljon itt egy 2008.Augusztusában írott versem,(még 2008-ban

Spanyolországban írtam) Neked, nekünk; Tündéri Nőknek, akiknek

varázslatos nőiségünk kortalan...

 
Átmenet 2.
 
Nehéz az érett
korból
az öregbe
lépni át
levetni minden
régi
jajdeszép ruhát


állni csupaszon
a ráncokat mutató
napfényes
tükör előtt
egy önsajnálattól
bűzlő kegyetlen
hülye délelőtt...


Már csak a Nap
csókolja bőröd
árnyait
nem látva meg
az évek gyűrő
ráncait
miket rádsimított
az Élet
a csaktiéd
és kifosztva állsz
...a semmiért...
 
...a Mindenért...
 
miközben
combod összeér
a feneked
is löttyedt
sírd csak ki
a könnyet
mi úgy nyomja
szívedet
igen, a melled
is megereszkedett...


a Nap látja
hogy Te vagy az
ki kihordta
szíve alatt
azt a nemzedéket
ki korod miatt
Téged
tegnap úgy
lenézett...


Istennek hála
tettél Te le
az Élet asztalára
ragyogást, felhalmozott
kincseket


...és csak Isten
becsüli meg
hogy ki és
mennyit ér
nem kár
a könnyekért
kimossa
az önsajnálatot


megmaradhatott
Életed
hát éld Te meg
ne bízzad senki másra
neki mi
az elvárása
tartsa meg!


...miközben Te
szórod szét
még mennyi még
kincsedet...
 
Hölgyeim...ez van...MI nem amortizálódunk, mi Nők bölcsülünk...

 

  

ARCAINK

 

Szerző: TündérAnya;Csatári Rózsa

 

 

 

 

Egyazon napon ahány pillanat, annyi pillanatfelvétel...

Más arcomat látja az, aki szeret, és más az, aki ki nem állhat... Hiszen a saját emocionális szűrőjén keresztül lát...
Más arcom kerül előtérbe, amikor a Szerelem ragyog rajta, más amikor a félelem, más, amikor a gyötrelem, más amikor a szenvedély, más,amikor a munka öröme, más, amikor az Ihlet, más, amikor meditálok.... mindig, minden pillanatban más...

...ez is én vagyok egy aránylag jó pillanatomban 2010.Január 1-én éjjel 00:34-kor...

és ez is én vagyok 2009. Szeptemberében, álmosan,előző napi szemsminkkel,olvasva a hozzám írt leveleket:

 
...más az Anyuci-arcom, más a SzerelmesNő-arcom, más a Tanácsadó-arcom,más a kicsivagyokvédjélmeg-arcom, más a biztonságbanérzemmagam-arcom, de hát ezzel Te is ugyanígy vagy csillagom... és mégis ugyanaz...

 ...az Ember egyik pillanatról a másikra háromszáz évet tud öregedni, amikor megkapja a telefont, hogy baj van a Gyermekkel... valahogy megtörik a szeme fénye, látja maga előtt totyogva,járni tanulva,felhőtlenül kacagva és a legkülönbözőbb horrorisztikus fantazmagorikus kivetítésekben, amiket rögtön hesseget is, hogy nehogy bevonzza a bajtól mégnagyobbat... Ilyenkor, az Öreg Szüle arcunk jön elő, aki tehetetlen aggodalmában csak a megoldást keresi, legkevésbé gondolva arra, hogy vajh' ugyan most hogy is nézhetek én ki?...
...amikor elmentem egy tévéstúdióba - ahol régi barátom volt a riporter, és ő a szeretet szemén látott engem, hiszen éveket együtt rádióztunk és Barátokká lettünk mindeközben, akkor ő nem látta a több hete tartó kialvatlanságtól rámgyűrődött ráncokat, hogy minimum 20 évvel idősebbnek nézek ki, és valahogy engem sem érdekelt, vállalva arcomat olyannak, amilyen, hiszen a mondandóm lényege volt a középpontban és nem én...
...valahogy már reggel tudod, hogy csodálatos, szerelmetes estéd lesz... egész nap ezt sugárzod ki, feltöltődnek a száj és szem-körüli ráncaid, nőcis vagy, ragyog a szemed és mosolyog, a hangod búgóvá válik, - a Csábító Nő szépséges arca ez...

...micsoda arc a Nagymami arc!... az öröm, a féltés, a büszkeség, az Elvásárok nélküli Tiszta Szeretet arca ez... Szeretlek, mert Vagy arc...

 

...valahogy így... ilyenek vagyunk... az arcainkkal...

Kívánok Neked, Ki most olvasod e sorokat, Boldog Arcot, Jól állok anyagilag Arcot, Egészséges vagyok Arcot, Szeretve vagyok és Szeretek Arcot... erre az egész Életedre Kedves...

Tündérörömöleléssel: RaSu TündérAnya,Csatári Rózsa,az Öreg Tündér...

Ne érezd már rosszul magad attól, hogy jól érzed magad... :-)

...Barangolj itt a Tündér Ösvényeken...

  

 ...lépj be a TündérKertbe...      

...nem értem én ezt... amikor bajom van, akkor még együtt is éreznek emberek... ám ha örömöd... akkor valahogy rögtön jönnek a jól begyakorolt szentenciák kinyilvánításai, olyan megjegyzések, amitől nem hogy az örömtől, de még az élettől is elmegy a kedvem...    

...miért nem tudják át -és együttÉrezni másokkal az Öröm Pillanatait? ...nem értem... persze, én is csak önmagamból tudok kiindulni... VALÓBAN együtt TUDOK örülni mások Örömével... olyan ritka pillanataink, a Tiszta Öröm, hogy megtanultam megbecsülni 58 év alatt... a másokét is... hiszen minél több boldog Ember van körülöttünk, annál jobb nekünk is... nagyobb a baj, mint gondoltam... miért irigyek a boldog, örömteli pillanatainkra mások? azt hiszik, hogy ettől kevesebb jut nekik? Botorság... Minél több Ember éli át a Teljesség Pillanatait, annál több jut a morfogenetikus mezőbe, ahonnan aztán sejttudat szinten hat ránk... hát... most ennyi jutott eszembe az alábbi írásom kapcsán...

Vagyok itthon, teljesen ártatlanul, és megjő Életem Társa, és hoz nekem három szál sárga rózsát... ahogy illik... díszizé, zöldséggel körítve, és ez a butus 61 éves vénasszony nemhogy az örömének adna hangot, hanem felteszi a tőle is butább kérdést, hogy miért?...  

Rövid időn belül ezt a választ kaptam e-mailen édes páromtól:

 

Oly távol vagy, pedig bennem élsz.  

Enyém vagy, mégis elérhetetlen.

A mi találkozásunk karmikus.

Nem kívánsz tőlem és én sem kívánok tőled semmit,

 

csak azt, hogy légy az aki vagy.  

Ez minden?   

 

Nincs válasz és nem is kell.

Virágot hoztam, kérded miért? A válasz: miért ne.    

Csillag vagy, a Mindenség rám ragyogása.

Szeretlek. Ennyi.

 

 ...és most bőgök... mert szeretve vagyok... normális a Nő?...

 

TündérAnya RaSu,az Öreg Tündér...

 

Tündér-terapeuta arcom... a tanuló & reiki mester/tanár arcom...

Tündérörömöleléssel a szerző; TündérAnya RaSu;Csatári Rózsa 

író,költő

Reiki Mester/Tanár 

.................................................................................................................

 

Domján Mónka pszichológus, önismereti tréner

Női erő

 

A nők gyakran erősebbek, mint a férfiak. A mai nyugati világ mégis ezzel

ellentétes módon rendezkedett be, amely mindkét nemet, és

természetesen egymással való kapcsolatukat is folyamatosan gyengíti,

pusztítja, rombolja. Természetesen nem a fizikai erőről beszélek, hanem

arról a fajta érzelmi tudatosságról, stabilitásról, teherbíró képességről,

ami a nők sajátja.

Szerencsére egyre többen írják-mondják, hogy gyökeres átalakulás zajlik

világukban, melyben a női nemé a vezető szerep. Egyrészt vissza kell

billentenünk az egyensúlyt a nemek egyenrangúsága felé, másrészt az

érzelmeknek és azok kommunikációjának szerepe oly mértékben

megnövekedett, hogy természetes módon elöl kell járniuk e téren

azoknak, akik ebben jobbak, ezek pedig kétségtelenül a nők. Elöl is

járnak, hiszen az önismereti tanácsadást igénybe vevők - saját és

kollégáim tapasztalata szerint - körülbelül 90%-ban nők. Fontos

megjegyeznem, hogy a nők vezető szerepének hangsúlyozásával nem

egy második feminista mozgalmat kívánok útjára indítani: a feminizmus

jó célért indult rossz eszközökkel, ugyanis bár a nők jogaiért harcolt,

mindezt férfias eszközökkel tette, megtagadva saját természetét és

aláásva mindazt, amit célként zászlajára tűzött.

A női hatalom együttműködő, gondoskodó, tápláló, felemelő, szemben a

férfias erő versengő, leigázó, önmagát előtérbe toló jellegével szemben.

Egyik sem rosszabb vagy kevesebb, mint a másik, pusztán máskor,

máshol van szükség egyikre, mint a másikra. Megfigyeléseim szerint

mennyiségi és minőségi vonatkozásban is eltolódott az egyensúly

manapság: sokkal több helyzetben uralkodik kizárólagosan a férfi

energia, mint a női erő, ebből következően sok olyan helyzetben is a

férfias megoldásokat erőltetjük - nők és férfiak egyaránt!-, ahol a női

típusú finom, együttműködő megoldások sokkal célravezetőbbek

lennének.

Eszembe jutott néhány helyzet, amikor őszintén fel tudtam nézni egy

férfira, és ezek kivétel nélkül olyan helyzetek voltak, amikor ő valamilyen

módon feltárta sebezhetőségét, érzékenységét. Egy tréning

zárókörében a csúcsvezető, aki végig másokat legázolva, kontrollálva,

rendreutasítva volt jelen, mesél kételyeiről és kéri kollégái segítségét;

egy férfi, aki vádaskodás nélkül azt tudja mondani, hogy fáj, hogy nem

leszel velem, de ha neked ez a jó, akkor elfogadom, és kívánom, hogy

boldog légy; egy férfi, aki odabújik hozzám, mint egy kisfiú, és azt

mondja, olyan nehéz ez nekem, jó hogy itt vagy mellettem; egy kiváló

zenész, aki a háttérbe húzódik, mondván, hogy lányok, ti vagytok a

sztárok, ragyogjatok, én csak kísérlek benneteket.

Persze, eszembe jutnak olyan helyzetek is, amikor rendkívül vonzó,

ahogy a férfi kiáll és megharcol jogos igazáért, de mindig fokozza a

hatást, ha képes ellágyulni és bevallja elbizonytalanodását. Szintén

nagyon vonzónak találom, ha egy nő kétely nélkül képviseli igazát, de

közben nem akar megsemmisíteni senkit, egyszerűen csak

kinyilatkoztatja az akaratát, és megáll egyhelyben, eltántoríthatatlanul.

Egyszer volt szerencsém élőben meghallgatni Jean Shinoda Bolen

előadását, aki többek között a "Bennünk élő Istennők" c. könyv világhírű

szerzője. Ő említette a női erő tipikus megnyilvánulási formájaként az

"Enough is enough" - magyarul körülbelül "Ami sok, az sok!" vagy "Álljon

meg a menet!" - felkiáltást. Nem támad, nem védekezik, csak meghúzza

a határt, világosan, kérlelhetetlenül. Összefoglalva úgy tapasztalom,

hogy azokban a helyzetekben van igazán helyén, ereje teljében mindkét

nem, ha a saját maga módján használja erejét, így szükségképpen

helyet ad a másik típusú erőnek is.

Legjobb - értem ezalatt legsikeresebb és legkellemesebb -

tréningélményeim közé tartoznak azok a csoportok, amelyek kizárólag

férfi résztvevőkből álltak. (Egy ilyen jelenetet látható az "Állítsátok meg

Terézanyut" című, online megnézhető magyar filmben, a 85-89. percben.

Ráadásul egy remekül megformált, férfias módon érvényesülni akaró női

karakter-ábrázolást is élvezhetünk Fatehén alakjában.) Más, hasonló

helyzeteket kívülről megfigyelve - pl. női énekes-vezető férfi zenészekkel

- szintén tapasztaltam ezt a harmóniát. E felállás sikerességét abban

látom, hogy az elismert női vezetővel kevésbé akarnak rivalizálni a

férfiak, miközben hálásak azért a segítségért, amit saját női részük

elfogadásában kapnak tőle. Asztrológiával foglalkozó barátnőm tanárát,

Rákos Pétert idézve azt mondta, hogy a nők feladata jelen korunkban

az, hogy megéljék saját Napjukat, azaz férfias oldalukat - természetesen

harmóniában saját női oldalukkal. A férfiak viszont százszor nehezebben

teremtenek kapcsolatot Holdjukkal, női oldalukkal, ezért a nők feladata,

hogy segítsék őket ebben - teszem hozzá én.

A nők magától értetődő kapcsolatban vannak a természetes ciklusokkal,

hiszen a menstruáció által hónapról-hónapra megélik ezt az ismétlődő

változási folyamatot. Nyilván csak akkor, ha hajlandók magukat rábízni a

ciklus hullámzására, és nem akarják ennek velejáróit kiszorítani

életükből. A legtöbb intimbetét és tamponreklám pontosan erre biztat:

legyen észrevétlen ez az állapotváltozás! Pedig minél inkább átadjuk

magunkat az elmúlás erejének, vagy akár fájdalmának, annál nagyobb

erejű lesz a törvényszerűen bekövetkező megújulás, újjászületés is. A

férfiak általában sokkal inkább lineárisan szemlélik az életet, vagy a

szakadatlan fejlődésben, vagy a folyamatos hanyatlásban hisznek. A két

szemlélet egyesítésének szép példája a hegeli dialektika, amely spirális

vonalú fejlődést feltételez: bár rendszeresen visszatérünk ugyanarra a

pontra, mégis más minőségben, gazdagodva tesszük azt, így haladunk

előre. Látszólag lassabban, mégis megalapozottan. Ha belegondolunk, a

fogyasztói társadalom alternatívái is erről szólnak: megfontolt,

kiegyensúlyozott fejlődés, amely nem feltétlenül jelent mennyiségbeli

növekedést, és mindenképpen összhangban van a természet ciklusaival.

Hatalmas terhet rakunk le azzal, ha nőként felvállaljuk saját erőnket, és

nem próbálunk azokban a helyzetekben is gyengének mutatkozni, ahol

valójában erősebbek vagyunk a férfiaknál. Számukra is nagy

megkönnyebbülés lehet, ha a férfiak elfogadják erőnket, és nem akarnak

mindig, mindenhol erősnek látszani, miközben érzik, hogy valójában

gyengék, gyengébbek nálunk. Így végső soron mindannyian ott lehetünk

erősek, ahol tényleg azok vagyunk, és amikor gyengeségünket bevalljuk,

éppen erőnkről teszünk tanúbizonyságot, ráadásul emeljük a másik felet

az ő erejének elismerése által.

A párkapcsolatokban a teljes átalakulás idejét éljük: nincs gazdasági

kényszer, sőt már hagyomány sem igazán, ami összetartson egy párt.

Jelenleg minden párnak egyedi feladata megtalálni azt a közös célt,

értelmet, formát, ami nekik megfelel, és ahogyan egymást szeretni

tudják. Nincsenek érvényes külső mércék, forgatókönyvek, amelyhez

hasonlíthatnánk magunkat, sokkal inkább saját megítélésünkre kell

hagyatkozunk ebben a kérdésben, mint valaha. Nagy kihívás és nagy

lehetőség is egyben, amely most nők és férfiak előtt áll:

megteremthetünk egy mélyebb, valódibb, őszintébb összekapcsolódást,

amely sokkal több örömet, kiteljesedést adhat, ugyanakkor sokkal több

munkát, szembenézést, félelmet, konfliktust hordoz magában. Ez pedig

csak akkor sikerülhet, ha ismét rátalálunk saját, valódi erőnkre nőként és

férfiként egyaránt, hogy aztán együtt még magasabbra

emelkedhessünk.

 

Domján Mónika

pszichológus, önismereti tréner

...................................................................................................................

Somogyi Péter hagyományőrző, lélekszerelő

Nőiség, nőiesség

 

Sokat beszélünk arról, hogy napjainkban a férfiak elnőisednek, nem elég

férfiasak. Nos, sajnos ez azt is jelenti, hogy a nők se elég nőiesek. Azért

van ez, mert az egyensúly egy adott közösségen belül fennáll. Ha

hiányzik valami az egyik oldalon, akkor abból több van a másikon. Mert a

közösségben levők személyisége határozza meg a közösségben

jelenlévő erők összességét. Egyes kapcsolatokban is így van ez.

 

Sok szó esett már az emnacipációról. Sokan a nők közül is elítélik,

helytelenítik, vagy csak hangoztatják, hogy másként szeretnének élni.

Sajnos ez legtöbbször, csak duma, hangzatos szólam. Ugyanis, ha

beszélgetünk, rögtön kiderül, az, hogy ők egy férfitól függjenek, az

elképzelhetetlen. Hát itt kezdődik...

Pedig régen mindkettő fél függött a másiktól. A nő anyagilag a férfitól, a

férfi pedig érzelmileg a nőtől. Ez utóbbi még ma is fennáll, míg az első

már nem.

 

A női egyenjogúsági harcok és mozgalmak „eredménye”, hogy ma a nők

akkor „jó” nők, ha elég jó férfiak. HA ELÉG JÓ FÉRFIAK! Bizony. Ugyanis a

munkaversenybe beleerőltetve , bizony a férfiakkal kezdték el felvenni a

harcot, velük versenyeznek és abban, ki a jobb férfi. Ugyanis a férfiak

nem lennének képesek ringbe szállni a „ki a jobb nő” címért. Ezt ugye

értjük, különleges magyarázat nélkül is. Se szépségben, se nőiességben

nem vagyunk versenyképesek és akkor még a FELE-ség és az ANYAI

szerepekről nem is beszéltünk. Szóval, miközben a nők a férfiakkal,

FÉRFI módra versenyeznek, bizony elférfiasodnak, míg a férfiak,

térvesztésük arányában elnőiesednek. Segíti a folyamatot az is, hogy a

rendszer úgy van kialakítva, hogy a női munkavállalóknak kedvezzen. Aki

dolgozott multinál, tudja, hogy a vezetői feladatkörök is egyre inkább a

női munkavállalók strapabírásához, tűrőképességéhez és

munkabírásához van igazítva. Egyre több az előre leszabályozott

munkafolyamat, a monotonítás...

 

A következmény? A nők birtokolják a női feladatokat és a férfi feladatok

nagyobbik részét is. Ez utóbbiért mindig megdolgoznak és ha

megszerezték, nem engedik semmi áron. Míg a férfiak ugyan

egyedülállóként a női feladatokat is ellátják, mégis a nő megjelenésével,

könnyedén lemondanak róluk, még azt is elfelejtve pl.: hogy melyik végét

kell megfogni a partvisnak.

 

További következmény, ha a férfi nem férfi, igazi bajban, a nőnek eggyel

több gyereket kell majd védelmeznie, míg őt senki sem segíti, őt senki

sem védi. Sokan persze erre legyintenek, hiszen, hol van ma olyan

veszélyhelyzet, amikor férfi védelemre van szükség?! Rendben, ne

legyen ilyen, de ha adódik?

 

Megállapítható, hogy a nők ma nem csak a saját feladatukat látják el,

hanem a férfi feladatok egy részét is megszerezték. MEGSZEREZTÉK! Így

az egyensúlyhoz vezető első lépés az lenne, ha a nők VISSZAADNÁK a

férfi feladatokat a FÉRFIAKNAK! Így aztán a felszabaduló időt

felhasználva elindulhatnának a nőiesedés útján. Hajrá hölgyeim!

HAGYJÁK A VERSENYTÁRS POZÍCIÓT! Váljanak nővé, asszonynak való

leánnyá, FELE-séggé, igaz társsá, ÉDESANYÁVÁ újra!

 

Somogyi Péter

Lélekszerelő, Hagyaték őrző

..................................................................................................................

 

Zsa Zsa Tudos-Akia

Nőiség

 

Amióta a Földet az Új Világrend és a Protokoll nevében kormányozzák, a

szexualitást módszeresen háttérbe szorítják, és ezáltal teszik az

embereket könnyebben irányíthatóvá.

A tervet egy önjelölt és önelégült férfiakból álló csoport hozta létre,

kezdetben azzal a céllal, hogy gyengítse a nőket. Mivel azonban a két

pólus osszekapcsolódik, ezzel épp annyira megzavarták a férfiakat, mint

a nőket.

Térjünk vissza a Protokollra egy kicsit. A módszeres agymosás részeként

bevezették a vallásokat. Először az Ótestamentumot, majd az

Újtestamentumot; melyek lefokozták az emberiséget, a nőket pedig

másodrendűvé tették. Ennek eredménye, hogy megváltozott a

szexualitáshoz való viszonyuk és megvetette a lábát a bűntudat. A

férfiak alsóbbrendűként kezdtek bánni a nőkkel, anélkül, hogy

megértették volna, hogy az élet alapja a két pólus egymás iránti

tisztelete.

Az alapvető különbséget férfi és nő között nem az eltérő nemiszervek,

hanem a szexualitáshoz való különböző viszony jelenti . A nők szexuális

központja az agyban, a halló központ mellett található. Ezért szeretik,

ha szépeket mondanak nekik, még ha  csak pillanatnyi fellángolástól

vezérelve, vagy előre megtervezetten egy cél érdekében is. A szexuális

központ elhelyezkedése meghatározza hogyan viszonyulunk az élethez

és a világhoz. Ezért vesznek el a  nők a részletekben ahelyett, hogy a

teljes képet néznék. Sokáig kapaszkodnak az érzelmeikbe és ragadnak

meg gondolatmenetekben. Sokszor a bűntudatuk, önmaguk hibáztatása,

vagy a keserűségük köti őket szorosan a múlthoz.

Mivel a nemzés sokkal inkább érinti őket, a biztonság és védelem fontos

szerepet játszik az életükben. Mivel azonban az önbizalmunk lassacskán

teljesen eltűnik,  elfelejtették, hogy mire kell  összpontosítaniuk és

elvesztették női mivoltukat.

Az igazi nő bátor harcos, aki nőként harcol a boldogságáért. Ő

elsősorban szerető. Az ebből adódó teljes elégedettség virágoztatja ki,

és teszi magabiztos társsá, majd sikeres édesanyává. Érti az 

események mögött rejlő  miérteket, és akárcsak Ariadné, képes

átforgatni a sors kerekét.

Boldogsága nagyban függ társa érzelmi állapotától. Ezért elsődleges

célja, hogy társát, mint férfit, boldoggá tegye.   Persze nem

házimunkával , mint a főzés, mosás és takarítás. Ezeket meg kell osztani

a lakók között. Egy igazi férfi ezt sose bánja, hiszen érti, hogy a társa

nem szolga, és megvan a maga élete. A főzes azonban mégis előtérbe

kerül,  amikor a boldogság elérése a cél. Ebből következik, hogy a

szexualitáshoz kötődik. A szép és kívánatos  vágyfokozó ételek

készítése egy nő legnagyobb erényei közé tartozik. Jó kezdet ahhoz,

hogy bármire rávegye a szeretőjet, magáért vagy a családért. Nem

szabad elfelejtenünk, hogy a férj szerető, így nem is tisztátalan annak

emlegetni.

Egy igazi nő tudja, hogy ő az élet motorja. Ő rendezi el a háztartást és

osztja ki az elvégzendő feladatokat. Minden családtag tiszteletét kivívja.

Ez a tisztelet nem pusztán az anyának vagy a feleségnek szól, hiszen

ezek elérese önmagában nem nagy ügy. A tisztelet az ő értékeléséből,

mint ember fakad.

Egy igazi nő nem felejti el az álmait, mégha azok nem is illenek a képbe.

Ő maga művész, aki képes átalakítani a képet.

Az igazi nő sose veszíti el az önbizalmát, mert érti, hogy minden

embernek megvannak a magai hibái és érdemei. Legnagyobb erénye,

hogy nem akarja megváltoztatni a társát, hanem megtanulja megérteni

Őt, a tetteit és nézeteit.

Minden irányból füIembe csengnek a keserszomorú, kétkedő kacajok és

hangok, amik azt mondják: könnyű azt mondani, de az enyém egy

pillanating sem ilyen! Miért van ez? Talán nem jól választottál? Rossz

okokból mentél férjhez? Vagy netán eltemetted magad a puszta létezes

szürkeségébe ahelyett, hogy a boldogság erős alapjait építenéd?

Kérlek sose feledjétek, hogy a boldogság sosem a körülmények, tárgyak

vagy élőlények eredménye. Senki sem szerethet Téged jobban, mint Te

magadat. A boldogság belülről jön, és Te vagy az egyetlen, aki ezt

lehetővé teheti.

Legyen csodálatos életed!

Béke és szeretet

 

Zsa Zsa Tudos-Akia

 

 

Oldal: 2014 februári írások Nőiség témában
Ezo Hírnök - © 2008 - 2024 - ezohirnok.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat