Arkan, az ametiszt kristálykoponya üzenete 2013.04.01
A Föld magasabb rezgésszintre emelkedése erőteljesebben hathat az
idegrendszerre, hiszen az egó rendkívül rosszul érezheti magát e
folyamatok közepette. Az ok az, hogy az egó, a hatalom és hála
hitrendszerén belül érzi biztonságban magát, mivel pedig a magasabb
rezgésszintre történő átállás, teljesen másfajta működést feltételez,
önszántából nem akarja ezt megtenni.
Sokat segíthet ennek a működésnek a felismerése és tudatosítása,
ugyanis ezzel rengeteg szenvedéstől kímélheti meg magát az ember,
továbbá a hit, bizalom abban, hogy bármilyen nehéz helyzetben is van
valaki, mindig van megoldás.
A hatalom és hála hitrendszerén belül, a hit és a bizalom, egészen mást
jelent, mint, a feltétel nélküli szeretet és elfogadás hitrendszerén belül.
Míg az első hitrendszerben a történet az egóban való hitben és
bizalomban nyilvánul meg, amit legtöbben önbizalomnak neveznek,
addig a második hitrendszerben a hit és a bizalom, a felettes én
vezetésének elfogadásában és az ezzel összhangban történő
működést jelenti. Ez a valódi önbizalom.
A Föld magasabb rezgésszintre való áttérésével, látszólag pont a hit és
a bizalom hullik darabjaira az egyénben, ami az egó szempontjából igaz
is, magasabb nézőpontból azonban mindössze a régi működés
befejezése és az újra történő átállás valósul meg.
A történet nehézsége abban rejlik, hogy az áttérés átmeneti
szakaszában, az egyén hol az egyik hitrendszer szerint működik, hol a
másik hitrendszer szerint, váltakozva, ami egészen addig tarthat,
ameddig át nem tér az illető a feltétel nélküli szeretet és elfogadás
rezgésszintjére, amire földi testben jelenleg senki nem képes. Ezt az
átmeneti időszakot az egó, főleg kezdetben, nagyon nehezen viseli,
attól függően, milyen tévhitek működnek még az emberben.
A hatalom és hála hitrendszerén belül, a legtöbb ezoterikus irányzat azt
tanította sokáig, hogy az egót először el kell pusztítani és csak utána
lehetséges a megvilágosodás, ráadásul többen, tévesen a
személyiséget azonosítják az egóval, ami igen veszélyes tévhit lehet. A
kettő nem egy és ugyanaz, s sem elpusztítani nem célszerű az egót,
sem túllépni rajta, sem figyelmen kívül hagyni, ugyanis a magasabb
szintű működés nélküle, pontosabban az együttműködése nélkül, nem
valósítható meg. Ennek értelmében, maga a megvilágosodás olyan
formában, amilyenben azt a legtöbb helyen tanítják, nem létezik.
Az egó félelmei, hisztijei jelen időszakban pont arról szólhatnak, hogy a
magasabb szintű működésre való átállást, a saját pusztulásával
azonosíthatja, és ennek megfelelően viselkedik, azaz „esze ágában”
sincs áttérni a magasabb szintű működésre.
Az egó másik tévhite, az együttműködés értelmezésével lehet
összefüggésben, ugyanis a hatalom és hála hitrendszerén belül
értelmezett együttműködésnek semmi köze nincs a feltétel nélküli
szeretet és elfogadás hitrendszerén belüli együttműködéshez. Mivel az
egó szemszögéből az együttműködés arról szól, hogy „tedd, amit én
akarok, és akkor együttműködöm veled”, a magasabb rezgésszinten ez
egyszerűen nem fog működni.
Egy erős egónak, megtanulnia azt tenni, amit a felettes énje javasol,
feltétel nélküli bizalommal, szeretettel és elfogadással, kezdetben
teljesen elképzelhetetlennek tűnhet. Az út mégis ez, a föld összes
lakója számára, s talán a tudatosulás útján járók abból a szempontból
„szerencsésebbek”, hogy választhatnak, megteszik ezt önként,
belátással, vagy továbbra is a tapasztalati úton történő tanulás mellett
döntenek.
Az igazi meglepetés akkor következik be, mikor az ember először
tapasztalja meg a felettes énjével való kapcsolatot, s az egész addig
felépített világa egy pillanat alatt darabokra hullik.
A különbség a kétféle működés között ugyanis elég nyilvánvaló. Az elme
ugyan képes kontrolálni az ember bizonyos szintű működését, ám
pártosságát feloldani képtelen. A felettes én szintű működésnél ez a
kontroll hírtelen elvész, s a kezdeti sokk és „darabokra hullás” után, az
ember végre magasabb nézőpontból is ráláthat saját működésére, ami
kezdetben elég „elszomorító” látványt nyújthat, ugyanakkor örömteli
esemény is, hiszen eljutni idáig, nem kevés munkát igényelhetett az
illető részéről.
Egy magasabb nézőpont meglétével, erre lehetősége is nyílik az
illetőnek, ami új feladat ugyan, ám némi könnyebbséget jelenthet
számára, hogy onnantól fogva nem másokkal „kell” foglalkoznia, hanem
csakis a saját belső működésének helyreállításával. Pártosság ugyanis
első sorban, az ember saját részei között létezik, ez nyilvánul meg a
külvilág felé.
Némi idő valószínűleg eltelik még addig, ameddig az egó képes azt
mondani a felettes énnek, „rendben, nézzük meg, hogy úgy működik-e a
történet, ahogy te látod”, ám a valódi eredmények akkor tudnak
megszületni, mikor az egó feladja a harcot és képessé válik a felettes
énnel való együttműködésre, azaz megteszi a felettes én által javasolt
lépéseket is.
Ez nem egyszerű feladat, mert az ember könnyen szembekerülhet
legnagyobb félelmeivel, ám mivel azokkal élete során így is úgy is
szembekerül valamikor, némi könnyebbséget jelenthet számára a tudat,
hogy ez az ő választása, ő döntött így, s mindezt teszi azért, mert
emberi testben is meg akarja tanulni a feltétel nélküli szeretet és
elfogadás rezgésszintje szerinti működést, ami a valódi szabadságot
jelenti.
A feltétel nélküli szeretet és elfogadás rezgésszintjén csak erős és
egyénileg felépített fénytesttel lehet működni, melynek felépítését a
spirituális egó tévhitei megakadályozhatják. A jelenleg működő
ezoterikus irányzatok jelentős része ugyan elvezeti tanítványait a
spirituális egó felépítéséig, ám továbblépési lehetőséget nem kínálnak
számukra, mert sok esetben eme irányzatok sem léptek még túl a
spirituális egó „bűvkörén”.
Egy erős spirituális egó, csak a hatalom és hála hitrendszerén belül
képes működni, azon belül is a hatalom oldalán, így a jelenleg működő
ezoterikus irányzatok jelentős része, mester-tanítvány kapcsolatokra
épül, melyekből egy idő után a „túlságosan nagyra növesztett”
spirituális egóval rendelkező tanítványok távoznak, hogy létrehozhassák
a maguk mester-tanítvány, hatalom és hála hitrendszere szerint működő
háremüket.
Mester és tanítvány között ezen a szinten, vagyis a hatalom és hála
hitrendszerén belül, csak alá-fölérendeltségi viszony lehet,
egyenrangúság és együttműködés nem, így a választás nagyon
egyszerű, ha valaki képes elismerni a mester felsőbbrendűségét, az
maradhat a háremben, ha nem, mehet megteremteni a maga
hierarchiáját.
Ezen kívül van még egy óriási tévhite a spirituális egónak, mégpedig az,
hogy az ezoterikus berkekben „színen lévő”, sokat mozgó, előadásokat,
tanfolyamokat rendszeresen tartó tanítókat azonosíthatja az ezotéria
„belső” körével, azaz a beavatottakkal, ami nincs így. Az ezotéria „belső
körében”, az igazi beavatottak között ugyanis teljesen másfajta
szabályok és működések léteznek, amit a spirituális egó szemszögéből
nem lehet értelmezni, mivel pedig a hasonlók, vonzzák a hasonlókat,
csakis egyéni és belső fejlődés útján lehetséges az egyik körből, a
másikba jutni.
Természetesen a tanítások, tanfolyamok tartásának jelentős szerepe
van a tudatosulás útján járók életében, ám egyáltalán nem mindegy, ki,
milyen motivációval tanít, mikor és hol, ugyanis ezt „jobbik esetben” nem
a spirituális egó dönti el, hanem a felettes én, mely a hatalom és hála
hitrendszerén belül „nem juthat szóhoz”, így nem is hallható, s melyet a
spirituális egó tévesen saját magával azonosíthat.
Egészen addig, ameddig a spirituális egó fel nem ismeri, hogy neki
valójában nem jó az a fajta működés, amiben van, tudatos
továbbfejlődési lehetőség sincs, s bizony eddig a döntésig a spirituális
egó soha nem látott magasságokat járhat be, hosszú-hosszú időkön át.
Az egyénileg felépített, erős fénytestre visszatérve, az értelemszerűen
csak egyénileg építhető fel, ezt pedig nem érdemes összetéveszteni
például a holdudvarral rendelkező tanítók fénytestével.
A holdudvarral, háremszerűen működő tanítványi réteggel rendelkező
tanítók jelentős része ugyanis a tanítványok energiájából táplálkozik,
fénytestük az esetek jelentős részében, eme energia visszatükröződése
csupán, nem egyénileg felépített, erős fénytest, így ha adott esetben
tanítványok nélkül maradnának, könnyen kiderülhet, hogy fénytestük
még az átlagosnál is gyengébb.
A Föld magasabb rezgésszintre emelkedése ezeknek a kötöttségeknek
a feloldását is elősegíti, hiszen magasabb szinten csak azok képesek
működni, akik egyénileg is képesek ezt megtenni, másoktól függetlenül,
önállóan, így erős fénytestet első sorban alacsony energiaszinten lehet
kiépíteni, azaz olyan helyzetekben, melyek a megszokottól eltérő,
gyökeres változásokkal járó megoldásokat igényelnek. Ha valakinek,
akkor a spirituális egónak valószínűleg, nem fog tetszeni a Föld
magasabb rezgésszintre történő átállása és az ezzel járó folyamatok,
melyek „nehézségeit” belátással és folyamatos munkával meg lehet
tanulni könnyebben kezelni.
Még egy dolgot szeretnék érinteni ebben az anyagban, spirituális egó
témakörben. Senki sincs véletlenül ott, ahol van, és senki sem
foglalkozik véletlenül olyan dolgokkal, amilyenekkel. Többen foglalkoznak
ezotériával úgy, hogy nem tudnak tőle „elszakadni”, ám folyamatosan és
sokszor következetlenül változtatják működésük célját. Ez is egy
tanulási folyamat, csupán jelzem, hogy többen leszületésük előtt azt az
életfeladatot vállalták, hogy tudatosan áttérnek a magasabb szintű
működésre, azaz emberi testben is megtanulnak, feltétel nélküli
szeretetben és elfogadásban létezni. Sokan évek óta foglalkoznak
spiritualitással, tanítással, rendezvényeket szervezésével, ám még nem
sikerült eljutniuk addig a felismerésig, hogy talán a célokkal lehet a
probléma. Az elme mindig kitalálhat valami új megoldást, ami
elódázhatja a felismerést és a döntés meghozatalát, ám ennek
következményei lesznek. Lehet a spirituális központokból divatos
wellness központokat csinálni, lehet a rendezvényeket az üzleti ízlésnek
és trendnek megfelelően szervezni, lehet az ezoterikus technikákat
önismeret tanítása nélkül „oktatni” azzal az indokkal, hogy az emberiség
még nem érett meg a mélyebb ismeretekre, ám ha valaki
életfeladatában a magasabb szintű működést választotta, egyre inkább
azt fogja tapasztalni, nem működnek az általa kitalált dolgok. Lehet
belátásból is tanulni, nem csak tapasztalatból.
A feltétel nélküli szeretet és elfogadás rezgésszintjén nincs alá-
fölérendeltségi viszony, egyenrangúság és együttműködés van, olyan
emberek között, akik a magasabb szintű működést választották
tudatosan és ezért napi szinten tesznek is. Ez folyamatos, egyéni belső
munkát jelent, melynek következménye az egyénileg felépített, erős
fénytest, ami nélkül földi testben, a feltétel nélküli szeretet és elfogadás
rezgésszintjén nem lehet létezni.
Ennek első lépcsőfoka az, hogy valaki felismeri, ugyanazokat a köröket
futja évek óta, s nemhogy békésebb lenne az élete, hanem egyre
békétlenebb, nemhogy közelebb került volna a valósághoz, hanem
eltávolodott tőle, nemhogy pártatlanabb lett a szemlélete, hanem egyre
pártosabb. Ha ezt valaki képes felismerni, dönthet úgy, hogy nem akar
ezen az úton járni.
Ez egy döntés, ahogy az is, hogy magasabb szinten akar működni, mint
eddig, és, hogy a harc helyett a békét választja. E döntés megléte
nélkül, a körök tovább folytatódnak, ami a „szűk látókörrel rendelkező”
egónak, a Föld magasabb rezgésszintre emelkedésével, valószínűleg
nem fog tetszeni.
Se béke, se pártatlanság, se az együttműködés nem valósítható meg e
döntés nélkül, s a feltámadás, újjászületés lehetősége és jelentősége,
pont ebben rejlik.
Arkan üzenete alapján leírta: Serrano-Correcher Maria-Luisa
+36/20/9 362 411
Kérem, Jézust, hogy mindazokat az ártó energiákat, ártó lényeket,
amelyek a válaszadás közben, vagy a kapott válasz alatt előjöttek, a
szabad akarat tiszteletben tartása mellett, vigye el a gyógyító
helyükre, kérem Merlint, hogy gyógyítsa a lenyomatokat. OM, AMEN.