Semmi baj nincs veled 2022.12.02.

 

Kérem Anubisz, a Felettes Énem, a Föld, Imhotep, Jézus, Mária Magdolna, Máriaanya, Mihály arkangyal védelmét a teljes energiarendszeremre, beleértve a fizikai testemet, a helyre, ahol tartózkodom, az olvasás, értelmezés teljes ideje alatt, mely áthatolhatatlan, minden tisztátalan, ártó energia, tisztátalan, ártó lény számára. Kérem Jézust és Merlint, vigyék el gyógyító helyére, arról a helyről, ahol tartózkodom, mindazt a tisztátalan szándékú, szélsőséges, manipulativ, ártó energiát, tisztátalan, ártó lényt, mely a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása, és az egészségem megőrzése mellett elvihető gyógyító helyükre. Kérem Jézust és Merlint, a lenyomatok gyógyítására mind magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges.  Kérem, elfogadom, engedem magamon keresztül átáramolni: az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség,szeretet,pártatlanság energiákat.  

 

Visszatekintve a saját fiatal éveimre, igen destruktív, belső

konfliktusokkal terhelt, nyugtalan lelkivilággal éltem az életemet. A

látszólagos külső határozottság, egy labilis, sebezhető, átlag feletti

érzékenységgel “megáldott” belsőt takart, ami igen erőteljes bizonyítási

kényszerrel párosult. Ebből kifolyólag, szép sikereket értem el munka,

karrier terén, 30-as éveim környékén, egyedül tartottam el magamat,

saját lakás vásárlására készültem egy ígéretesnek tűnő munkaszerződés

kapcsán, aztán egyik pillanatról a másikra, szó szerint szinte minden

összeomlott körülöttem. Ma már világosan látom az összefüggéseket,

hogyan jutottam el egy akkora hitrendszerösszeomlásig, mely után

egyenes út vezetett a Szent László kórház intenzív osztályára, s kis

híján a halálba...Ott voltak előttem régóta a jelek, ne arra menjek,

amerre menni akarok, csak akkor még nem láttam, nem akartam

meglátni őket.

Számomra ott, és akkor az intenzív osztályon, a mesterséges kómában,

közel a halálhoz vált világossá, nem azt az életet éltem addig, amilyet

valóban szeretnék, s el tudtam dönteni, mely döntésemre egyébként

világosan emlékszem, mélyaltatás ide, vagy oda, a halál helyett, az

életet, és a szeretetet választom. Néhány napja, nézegettem a születési,

asztrológiai képletemet és azon csodálkoztam, ilyen bolygóállásokkal

egyáltalán hogyan maradhat életben egy ember? Hát, így. Köszönöm az

ÉgiFöldi Segítőknek, hogy napról-napra egyre többet tanulhatok

önmagamról és a világról, köszönöm az összerendezettséget, a mindig

“időben” érkező segítségeket.

Van egy mondás, mely így szól: “ha a tanítvány megérett, a tanító

megjelenik”. Nálam ez pontosan így történt. Amikor már annyira

rosszul voltam, hogy szinte csak a bizonyítási kényszerem vitt tovább

az életben, amikor már nemcsakhogy örülni nem tudtam semminek,

hanem egyszerűen dühített az öröm, s azt éreztem, semmi értelme nincs

az életemnek, kezembe került a tanítóm telefonszáma. Akkor kezdődött

el a 15 éves, “közös” utazásunk, mely rengeteg konfliktussal, belső

vívódással, harccal indult, legalábbis részemről, s melyben egy idő

után, olyan szintű lelki, szellemi közelséget élhettem meg egy emberrel,

amilyenről legmerészebb álmaimban sem álmodtam. Ez az ember,

évekig tartotta nekem a tükröt, s mutatta benne, “látod, ő a te

démonod”. Küzdhetsz ellene, menekülhetsz előle életed végéig, ő

egészen addig nem hagy békén, ameddig szembe nem nézel vele, s meg

nem ismered. Én pedig számtalanszor rácsaptam az ajtót a “tükörre”,

ordítottam a tükröt tartóra, menekültem, bújdokoltam, próbáltam úgy

tenni, mintha, de nem... Aztán elfáradtam, visszakúsztam, remegve

belenéztem a tükörbe, olykor el-elkaptam a tekintetemet, majd

visszanéztem, ismerkedtem, ízlelgettem, megismertem, beláttam…. s

végül elengedtem. Úgy a 100-ik alkalom után, már a rutin is sokat

segített. Elmaradt az ordítozás, az ajtó csapkodás, a visszakúszás, a

nagy drámai jelenetek, egyre több tükörkép kezdett el csak úgy jönni,

és menni elvitelkéréssel gyógyító helyükre. Persze volt olyan, amelyik

tovább maradt, mert nagyon nem tetszett a “tükörbe nézőnek”, mint a

félig átsült rágós hús, amelyik nem is finom, nehezen is rágható, a

gyomor sem akarja megemészteni, olykor visszajön, az ember torkán

akad…..

Hálás vagyok a tanítómnak, mert mellette járhattam végig a spirituális

egó hitrendszerének útját. Vele utazhattam Lemúriába, Atlantiszra, a

kristálykoponyákhoz, a csillagnemzettségekhez, vele léptem a

hitrendszerváltás, és a “tudattalan birodalmának mélyebb

megismerése” útjára.

Ezen az úton már nemcsak tükrök, hanem egyenesen tükörszobák

voltak. Ezernyi tükör, bennük ezernyi tükörkép, s az ember könnyen

eltévedhetett az útvesztőkben, a tükrök könnyen elnyelhették, akár

visszafordíthatatlanul a lelket, és az elmét. Olykor Ariadné fonalát

követtem, hogy visszataláljak a kiindulóponthoz, olykor megjelöltem a

tükörszoba fix pontjait, hogy láthatóvá váljanak a tükröződések. Sok

módszert alkalmaztam, de a tükrök egy idő után csak sokasodtak. Egyre

több lett belőlük, egyre bonyolódtak az alakzatok, Ariadné fonala

olykor elszakadt egy-egy tükör súlya alatt, ilyenkor tanítóm hangját

követve találtam haza.

Egy idő után, ez a hang lett a “világítótorony az éjszakában”, mert a

többi módszer már nem segített. A melegséggel teli, határozott hang,

mely annyi szeretettel tudta kimondani a nevemet, fényt gyújtott a

sötét és dohos helyiségben. Az immár megvilágított szobában, először a

tükrök keretei homályosodtak el, a bennük villogó tükörképek, még ki-

-kicsaptak, utánam nyúltak, aztán ők is elsötétültek, s elporladtak az

egész szobával együtt. Nincs tükör - szólt a barátnőm. Egyenrangúság,

együttműködés van, figyelj a Felettes Énedre. Ő a te hangod mostantól,

nem az enyém.

Elindultunk a városligeti Tolsztoj sétányon. Mit mondott MM.? (Mária

Magdolna) - kérdezte? Megrökönyödve néztem rá. Mégis, honnan

tudjam?- válaszoltam. Figyelj befelé.- ismételte meg ő. Vettem egy

mély levegőt, elcsendesedtem, egy darabig néma csend volt ott

legbelül, aztán valami melegséget éreztem a szívemben, mely lassan

bejárta az egész testemet, a torkomat, a számat. A szám széle először

csak finoman remegett meg, aztán határozottabban. -Köszöntelek,

Mária Magdolna vagyok. - szóltam.

A Városligetben onnantól rendszeresen sétáltunk. Egy “kívülálló”

legfeljebb annyit láthatott, két vidám nő sétálgat a sétányon, nagyokat

nevetnek, vidáman társalognak megállás nélkül valamiről. Ha tudta

volna, éppen dolgozunk, valószínűleg el sem hitte volna. Mi pedig

dolgoztunk, nem is keveset. Az a rengeteg felismerés, megértés, az

üzenetek, mind-mind tisztították a köztudatot, a nevetésünkkel együtt.

Jaj, de élveztem én ezeket a beszélgetéseket…

Csaknem 5 éve, már egyedül járom a Tolsztoj sétányt, amióta egy

hideg, februári estén, a tanítóm elhagyta a fizikai létet. Halála előtt fél

nappal, még ott ültem a kórházi ágya mellett, fogtam a vékony kezét,

néztem a sápadt, szép arcát, láttam, félig már a másik síkon jár. Azt

mondtam neki, nagyon szeretem, és ha ebben az életemben már

"semmi" nem történne velem, azzal, hogy ismerhettem, értelme lett az

életemnek. Még mindig beszélgetünk séta közben, hiszen azóta is

kapcsolatban vagyunk, csak már kevésbé harsányan nevetgélek a

beszélgetéseink alatt, mint régen, tekintetbe véve a “kívülállókat”. Az

elmúlt 13 évben, számtalan emberrel nyílt alkalmam dolgozni egyéni

terápia keretein belül, többen rendszeresen visszajárnak. Kinek a tükör

módszer segít, kinek a hangom a tükörszobában, ki hitrendszert vált

éppen, ki, hol tart. Van, aki konkrét üzenettel hív fel telefonon, s

remegő hangon mondja: Köszöntelek, ez meg ez a mester vagyok...

Ők is valakik tanítói lesznek. Hát nem csodálatos az élet!

Ilyenkor eszembe jut az a kívül határozott, belül bizonytalan kislány,

aki voltam, s aki bármit megtett volna azért, hogy megtalálja helyét

ebben a világban. Mit mondanék neki a “mai fejemmel”?

Talán azt hogy, “szeretlek, semmi baj nincs veled”.

 

írta: Serrano-Correcher Maria-Luisa

2022.12.02.

 

Kérem Jézust és Merlint, vigyék el gyógyító helyükre, arról a helyről, ahol tartózkodom, mindazokat az ártó, tisztátalan energiákat, lényeket, melyek akár az olvasás, értelmezés alatt, az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet, pártatlanság, őszinteség, érdeklődés, belátás, türelem, szelídség, felelősségvállalás, egészség, derű, elismerés, elégedettség, életöröm, életkedv, figyelem, tisztelet, tudatosság, nyitottság, tisztánlátás, hiánya, csekély, illetve túlzott volta miatt, a Föld energiarendszerébe kerültek, és a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása és az egészségem megőrzése mellett, itt és most, elvihetők gyógyító helyükre. Kérem Jézust és Merlint, a lenyomatok gyógyítására, mind magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges. Kérem, elfogadom és engedem magamon keresztül szabadon átáramolni: az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet, pártatlanság energiákat.

 

 

 

 

 

Oldal: Semmi baj nincs veled 2022.12.02.
Ezo Hírnök - © 2008 - 2024 - ezohirnok.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat