Az együttműködésről, a bizalomról és az emberségről 2013.06.01

 

Sok szó esik mostanában az együttműködés fontosságáról, a bizalom

helyreállításának jelentőségéről, ám a legtöbb kezdeményezés

megmarad a szavak szintjén, vagy már az indulásnál a visszájára „sül

el”. Az elmúlt néhány évben a hatalom és hála hitrendszerének

megerősödése, látszólag az egó megerősödését eredményezte egyéni

szinten, ám ez nincs így, hiszen az egó legtöbb kezdeményezése a

visszájára sült el. A túlhajszolt, rettegő egó „ámokfutása” bizony sok

ember életét megnehezítette, s jelen időszakban két választása maradt

az embereknek, vagy folytatják tovább erőfeszítéseiket

„végkimerülésig”, vagy nézőpontot változtatnak.

Többen kérdezték mostanában, miért „dől dugába” a legtöbb

együttműködést szorgalmazó kezdeményezés. Nos, a válasz rendkívül

egyszerű. Azért, mert az emberek valójában nem akarnak

együttműködni, pontosabban az egójuk nem akar együttműködni a

Felettes Énjükkel. Azt hihetik, hogy együtt akarnak működni, ám tudat

alatt ennek pont a fordítottja igaz a legtöbb esetben. Ez egy működés,

melynek meglétét valaki vagy tudatosítja és elfogadja, vagy nem. Az egó

sok mindent akarhat, például elégtételt elszenvedett sérelmeiért,

bocsánatkérést, mások meghajlását az akarata előtt, ám valódi

együttműködést nem, főleg nem a Felettes Énnel, melyről úgy

gondolhatja, minden „szenvedéséért” felelős. Megjegyzem, ha az egó

már nem „külső ellenséget” hibáztat, hanem a saját Felettes Énjét, az

hatalmas fejlődést jelent a tudatosulás útján, ám mindez az

együttműködés megvalósulásától még igen távol áll.

Mivel az egó nem kapja meg azt, amit akar 1-1 ilyen kezdeményezés

során, maga a folyamat a visszájára sülhet el, s legtöbbször ez meg is

történik.

Mi lehet a megoldás? Nos, először is a működés tudatosítása, másrészt

a döntés, mi szerint lehet, hogy eddig nem ment valakinek az

együttműködés, ám mostantól fogva menni fog, mert az illető ezt akarja,

ehhez segítséget is képes kérni a Felettes Énjétől, és megteszi a ráutaló

magatartást. Főleg az elején mindez nagyon nehéz feladatnak tűnhet,

hiszen az egó olyan dolgokkal szembesülhet, ami a legkevésbé tetszhet

neki, ám megismétlem, a működés tudatosítása, a megértésre való

törekvés és a döntések meghozatala jelentősen megkönnyítheti magát

a folyamatot. A másik ok, amiért az együttműködési kezdeményezések

„dugába dőlhetnek”, az magának az együttműködés fogalmának a

félreértelmezése. Együttműködni ugyanis olyan emberek képesek

egymással, akik először megtanulnak együttműködni a saját Felettes

Énjükkel, azaz a Felettes Énjük szeretetteljes vezetését elfogadva

képesek működni önmagukban, önmagukért. Erre jelenleg hosszabb

ideig egyetlen ember sem képes a Földön, s ez az, amit első körben

célszerű elfogadni és ennek megértésével törekedni az

együttműködésre, mert elfogadás nélkül az „első nehézségnél”

visszájára sülhet el a folyamat.

Az a fajta hozzáállás, hogy „rakjuk össze, amink van, álljunk össze és

működjünk együtt”, az nem együttműködés, hanem „közösülés”, aminek

a jelenlegi folyamatok közepette, tudatalatti működés esetében,

könnyen szakítás lehet a végeredménye.

A Föld jelenlegi folyamatai ugyanis a hatalom és hála hitrendszerének

felbomlását segítik, azaz minden „közösüléses”, „ragaszkodásos”

történet felbomlását is egyben, ezt pedig valaki vagy tudatosítja

magában és megtanul, a folyamatokkal együttműködve létezni, vagy

saját életét megnehezítve, további nehézségekkel fog szembesülni.

A bizalom helyreállítását, felépítését a jelenlegi folyamatok ugyancsak

jelentősen megkönnyíthetik tudatos működés esetében, tudatalatti

működésnél azonban a folyamat megint csak a visszájára sülhet el.

Bizalmat felépíteni az ember első sorban önmagában tud, önmagáért,

mégpedig a működés tudatosításával, döntéseivel és a ráutaló

magatartással. E nélkül bizalmat emberek között nem lehetséges

felépíteni, helyreállítani, mert az csak a bizalmatlanságot fogja

elmélyíteni. Minden egyes embernek okoztak már fájdalmat mások,

ahogy minden egyes ember okozott fájdalmat másoknak. Annak

megértése nélkül, miért is történtek a félreértések, konfliktusok és mire

tanították az illetőt, a bizalom helyreállítása nem lehetséges, ám ehhez

elsősorban azt célszerű elfogadni, hogy a megértés folyamata egyéni

szinten az egónak valószínűleg nem fog tetszeni, s ameddig meg nem

érti, hogy mindez az ő „érdekét is szolgálja”, valószínűleg lesz 1-2

nehéz pillanata. Bizalmat felépíteni csak ennek a működésnek az

elfogadásával és a folyamat felvállalásával lehetséges az embernek első

körben önmagában, önmagáért.

Sem most, sem a jövőben nincs szándékom politizálni, ám ahhoz, hogy a

jelenlegi univerzális folyamatok megértésre kerülhessenek, egy politikai,

gazdasági eseményről szeretnék szólni.

Úgy látom, többen örülnek annak, hogy Brüsszel megszűntette

Magyarország „ellen” a túlzott deficiteljárást. Mindezzel az is történt

egyben, hogy megszűnt egy „külső ellenség kép”. Egyel kevesebb

„ellenséget” lehet hibáztatni esetleges nehézségeinkért és ezeknek a

„külső ellenségeknek” a száma, a közeljövőben még tovább fog

csökkenni. Az egó találékony ugyan, s ha célja a „külső ellenség”

megtalálása, meg is fogja találni azt, ám ez a folyamat is előbb-utóbb a

visszájára fog elsülni, s a „külső ellenségből” könnyen válhat „belső

ellenség”.

Az egyéni felelősségvállalás,- ismerve, felismerve a jelenlegi folyamatok

segítségeit- lépésről-lépésre megtanulható, ugyanakkor azok számára,

akik nem erre törekednek, bizony igen nehéz lesz szembesülni a

következményekkel. Ez a lehetőség az egyéni felelősségvállalás

megtanulására, jelenleg a legtöbb emberben még nem került

felismerésre. A „külső ellenség” helyét sok helyen csak a közeljövőben

fogja átvenni a „belső ellenség”, s valójában ez lesz az az időszak,

mikor az emberek tömegével fognak rádöbbenni arra, hogy nem maradt

kit hibáztatniuk, önmagukon kívül, azzal pedig, hogy magukkal teszik

ezt, még nem lesz bőséggel telibb az életük. Bőségben akkor fognak

tudni élni, ha békét kötnek saját magukkal, önmagukban, önmagukért.

S, hogy mindezt miért mondtam el az emberség témával kapcsolatban?

Az emberség, életminőség. Megélni az emberséget azt jelenti, hogy

valaki képes megélni a maga nagyszerűségét emberi testben is. Ehhez

nem szükséges felkutatnia önmagában saját isteni lényét, kiteljesíteni

azt és istenné válnia, elég, ha elfogadja magát olyannak, amilyen, a

maga erősségeivel, gyarlóságaival, embernek, emberként.

Istenné válni az elmúlt évezredekben nem volt nehéz feladat, elegendő

volt hozzá elhinni, hogy valaki isten. Hosszú-hosszú időkön keresztül az

egó örömmel támogatta az emberek ezen erőfeszítéseit ezernyi

formában és módon. Igaz, hogy az istenné válás folyamata során az

emberek többsége elvesztette emberségét, ám úgy tűnik ezt az

áldozatot az egó örömmel hozta meg, látszólag különösebb

következmények nélkül. Erre rengeteg lehetősége is adódott,

amennyiben kereste őket, ám a jelenlegi folyamatok közepette „bajban”

érezheti magát. Miért? Mert minden ilyen jellegű törekvése a visszájára

sül el, a következmények pedig itt vannak bennünk-körülöttünk.

Amikor az ember isten akar lenni, egyre gyakrabban derülhet ki róla,

hogy ő bizony nem isten, nem mindenható, egyszerűen csak ember. Az

egó pedig nem szereti a létezés eme formáját, mert az ember nem

tökéletes, nem olyan, amilyen egy isten. Az embernek vannak

gyengeségei, nem szalonképes gondolatai, félelmei, és ami talán a

legrémisztőbb az egó számára, az ember nem tudhat mindent.

Ezek azok a dolgok, melyekkel a jelenlegi folyamatok szembesíthetik az

isteni létre törekvő egót, s ezek bizony rendkívüli módon fájhatnak neki.

Mi a megoldás? A jelenlegi folyamatok figyelembevételével, valószínűleg

az emberség megélése, az emberségre való törekvés.

Egy életminőség felépítése, melyről az emberek az istenné válás

közepette, megfeledkezhettek.

Valami, amit ugyanúgy lehet akarni, mint az isteni lét megélését,

elfogadva eme létezés szépségét, gyarlóságait. Elfogadva a tökéletes

isten helyett, a tökéletlen embert.

 

És ekkor megtörténhet, hogy a tökéletlenség halmán, lépésről-lépésre

megmutatkoznak a csodák, békés feledésbe merülnek a harcok, s

fényükben kinyújtózkodik a világ.

Félelem görcse többé nem hat rája, nincs hová bújnia a fény udvarában.

 

2013.06.01

 

Ágnes (Katerina) segítségével leírta: Serrano-Correcher Maria-Luisa

személyiség szintű önmaga

Bach-virágterápia

+36/20/9 362 411

masaserrano@gmail.com

www.ezohirnok.hupont.hu

www.bekeveled.hupont.hu

 

Kérem, Jézust, hogy mindazokat az ártó energiákat, ártó lényeket,

amelyek a válaszadás közben, vagy a kapott válasz alatt előjöttek, a

szabad akarat tiszteletben tartása mellett, vigye el a gyógyító

helyükre, kérem Merlint, hogy gyógyítsa a lenyomatokat. OM, AMEN.

.

 

 

 

Oldal: Az együttműködésről, a bizalomról és az emberségről 2013.06.01
Ezo Hírnök - © 2008 - 2024 - ezohirnok.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat